elnök: 1936–1939

A 180 000 / 1936 BM rendelet életbe lépésével dr. Marinovich Imre volt a szövetség 1945-ig tartó időszakának utolsó választott elnöke. A szövetség új, és ezúttal már hivatalból kinevezett elnöke dr. Szilágyi Lajos országos tűzrendészeti felügyelő lett.

Dr. (Piskárkosi) Szilágyi Lajos 1882-ben született Berettyóújfaluban, református családban. Elemi (általános) iskolát Berettyóújfaluban, középiskoláját Debrecenben végezte, később pedig a Ludovika (katonai) Akadémián tanult. Katonai tanulmányai elvégzése után 1906-ban főhadnaggyá nevezték ki, 1914 ben pedig a vezérkarhoz osztották be szolgálattételre. Már katonatisztként diplomázott a Kolozsvári Tudományegyetem jogi szakán. Az első világháború idején a honvédkerületi parancsnokság vezérkari főnöke lett, illetve az Isonzónál harcoló egyik zászlóaj parancsnoka is volt.

1916-ban a Nemzeti Munkapárt színeiben választották meg országgyűlési képviselőnek az időközi választásokon. A Tanácsköztársaság bukása után részt vett a bihar vármegyei Kisgazda Párt szervezésében, és hamarosan Bihar vármegye főispánja lett, ám csak 1918. szeptember – 1920. április között látta el ezt a tisztséget, utána a pártból is kilépett, az 1922-es nemzetgyűlésbe már függetlenként került be a berettyóújfalui körzetből. Sok politikai összetűzésbe keveredett; 1921 májusában egy ilyen vita kapcsán egymás után vívott párbajt gróf Károlyi Imrével és Bajcsy-Zsilinszky Endrével.

Habár 1935-ben a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség gyöngyösi nagygyűlésén dr. Marinovich Imrét választották meg elnöknek, a tűzrendészeti törvény 1936. október 1-jei életbe lépésével az új elnök automatikusan dr. Szilágyi Lajos országgyűlési képviselő lett.*

Szilágyi egy megosztó alakja az MOTSZ történetének. A tűzrendészeti rendelet érvénybe lépésekor mindenki a Gömbös Gyula miniszterelnök által kiszemelt dr. vitéz Kiss Lajost várta az országos tűzrendészeti felügyelői posztra. Szilágyi kinevezésével azonban meg kellett változtatni magát a rendeletet is, hiszen abban az szerepelt, hogy „országos tűzrendészeti felügyelóvé csak azt a magyar állampolgárt lehet kinevezni, akinek az orszá­gos tűzoltó tisztképző tanfolyamon szerzett tűzoltótiszti oklevele van, s legalább 5 évig tűzrendészeti felügyeletet látott el.” A módosítás alapján már főiskolai végzettség is elegendő volt.

Szilágyi ugyanakkor – a visszatekintések alapján – rendkívül megosztó figurának bizonyult, olyannyira, hogy működése miatt a tűzoltóság, ahogy Minárovics János fogalmaz, „viccelődés és köznevetség tárgya lett”. Az egyik fő, a személye elleni kifogásnak az bizonyult, hogy Szilágyi sosem volt tűzoltó. Erre (is) utalhat a Tűzrendészeti Közlöny 1937. február 15-i számában nemes egyszerűséggel „Tiltakozunk!” címmel megjelent írás is.

Érdekes az alábbi idézet:

„Egyik budapesti napilap, amely különös előszeretettel foglalkozik Szövetségünk elnökének, Szilágyi Lajos dr országos tűzrendészeti felügyelőnek illusztris személyével, a valótlan közlemények egész sorozatát közölte az elmult napokban. […] semmiféle kormánynak egyetlen egy napilap sem diktálhatja, hogy egy olyan bizalmi állásra, mint az országos tűzrendészeti felügyelői állás, az ellenségei vagy a politikai ellenfelei sorából nevezzen ki valakit, hanem minden józaneszű ember természetesnek tartja, hogy bizalmas természetű feladatokra azokat szemelik ki és azokat nevezik ki, akik iránt bizalommal vannak az illetékes tényezők.”

A szerző és megjelölés nélkül, címlapon közölt kiáltvány arra hivatkozik, hogy „tűzoltók tízezreinek” nevében íródott, és többek között azzal érvel, hogy gróf Széchenyi Viktor is jól megvolt tűzoltói előképzettség nélkül.

Szilágy Lajos összesen mintegy másfél évet töltött az MOTSZ elnöki székében; mikor végül 1939. november 23-án maga kérte felmentését az országos tűzrendészeti felügyelői megbízása alól, már  Hirling Gyula irányította a szövetséget.

*A Minárovics János jegyezte „Nagy elődök” című, az MOTSZ történelmi alakjairól szóló kiadványban az szerepel, hogy Szilágyi 1933–1937 között volt főispán. A Hajdú-Bihar megyei Levéltár 1979-es évkönyvében megjelent, Pásti Judit által jegyzett „Bihar vármegye főispánjai” c. összeállítás szerint dr. piskárkosi Szilágyi Lajos 1918. szept. – 1920. ápr. között, dr. Szilágyi Lajos pedig 1933. szept. – 1937. nov. között volt főispán.

Az 1935. április 27-ére összehívott országgyűlés felsőházának név- és lakjegyzéke alapján az országos tűzrendészeti felügyelő (és az MOTSZ elnöke) dr. piskárkosi Szilágyi Lajos volt. (Az 1935-ös kiadvány nyugalmazott főispánként hivatkozik rá.)