A magyar tűzvédelem továbbfejlesztéseÖnkéntes tűzoltóságok – a továbbfejlesztés lehetőségeiFő cél: a lakosság védelmének javítása A tűz a keletkezését követő 10-15 percben kontrollálható hatékonyan. Ebből következően a 20-25 perc utáni kiérkezés esetén az élet- és értékmentés lehetősége jelentősen lecsökken, vagy már nem megoldható. Ezért 15 perces bevetési idővel számolunk a hatékony beavatkozáshoz, s ez igaz pl. a közlekedési balesetekre is azzal, hogy a sérültek kimentése, az életfunkciók fenntartásához szükséges beavatkozás megkezdődhessen. Ennek ismeretében a tűzoltóságok kiérkezési idejének csökkentésére az elmúlt évtizedekben jelentős erőfeszítések történtek. Megalakultak az önkormányzati tűzoltóságok és a katasztrófavédelmi őrsök, valamint a beavatkozó önkéntes tűzoltóságok. Ma országosan 105 hivatásos tűzoltó-parancsnokság, 42 katasztrófavédelmi őrs és 60 önkormányzati tűzoltóság, valamint 689 önkéntes tűzoltó egyesület működik. Közben 63 önkéntes tűzoltó egyesület vállalta az önálló beavatkozással járó kötelezettségeket és feladatokat. Mindez azt eredményezi, hogy nőtt azon települések száma, ahol ezzel a gyorsabb a kiérkezés biztosított, közben még jelentős területekre hosszú idő után ér csak ki az elsőként beavatkozó tűzoltó egység.
A kívánatosnak tartott 15 perces kiérkezési időt, megítélésem szerint, az önkéntes tűzoltó egyesületek intenzívebb bevonásával érhetjük el egyre nagyobb területeken. A hatékony segítség alapvetően két dologtól függ a gyorsaságtól és az ütőképességtől. 1. A tűz keletkezés és a hatékony intézkedések megtétele között eltelt időtényezőnek a lehető legrövidebbnek kell lennie. 2. Az ütőképesség a bevetési érték (létszám, felszerelés, kiképzés, motiváció) amelyet az elsőnek beavatkozó tűzoltóegység testesít meg. Az első beavatkozó egység feladata az életmentés végrehajtása, az állatok, anyagi javak, környezet védelme, valamint a kár kiterjedésének megakadályozása. A 10-15 perces bevetési idő lehetővé teszi, hogy tűz esetén
Tizenöt percen belüli elérhetőség A hivatásos és az önkormányzati tűzoltóságok országon belüli jelenlegi elhelyezkedése a 15 percen belüli elérhetőséget és a hatékony első beavatkozást nem mindenütt biztosítja. Mindebből következik, hogy a területi lefedettség javítása csak új tűzoltóságok létesítésével oldható meg, ami a meglévő önkéntes tűzoltó egyesületek önkéntes tűzoltóságokká alakításával lehetne költséghatékony. Ehhez szükséges:
Vonulások és költségek 2022-ben 2022-ben 89 725 esemény történt. Ezekből 59 352 igényelt tűzoltói beavatkozást. Ez napi átlagban 162 vonulást jelentett. Az esetek 98,78%-a egy, illetve két járművel kezelhető volt. A vegetációs tüzek közel 60%-a 1 hektár alatti területet érintett és a lakóépülettüzek 79%-a családi vagy hétvégi házban, ill. melléképületben keletkezett. Ez utóbbiak kb. 60%-a 1 m2 alatti, további 20%-a 1-10 m2 területet érintett, ami az önkéntesek által két sugár bevetésével kezelhető. Mindez a gyors kiérkezés fontosságát jelzi, vagyis az eddigiekben vázoltak szerinti megoldások keresésére irányítja a figyelmünket. Ebből a szempontból figyelemre méltó a beavatkozások alakulása:
Ez együttesen 21 336 beavatkozást jelent. Az önkéntesek együttesen 20 483 esetben, a beavatkozások 22%-ában avatkoztak be.
Eközben, a korábbi növekedés után, 2017-től változatlanul 600 millió forint állami támogatást kapott akkor 556 egyesület, amelynek átlaga 1079 eFt, 2023-ban már a 689 egyesület ugyancsak 600 millió forint állami támogatásban részesült, amelynek átlaga 870 eFt. Ez idő alatt az infláció a KSH szerint 31,55%, (2023-ban 9,9%), ez együtt 41,45%, így a 2017-es támogatás reálértéke az egyesületek vonatkozásában 54%-kal csökkent. Közben az elmúlt évtizedben a beavatkozások számának háromszoros emelkedése miatt a kiadás is megsokszorozódott, pl. a működtetéshez és fenntartáshoz szükséges energia, üzemanyag és revíziós költségek vonzatával. Ugyanakkor a NEA, Magyar Falu Program és a Városi Civil Alap révén több pályázaton szereztek egyesületeink kiegészítő támogatást.
Az önkormányzati tűzoltóságok zavartalan működéséhez jövőre a megnövekedett működési költségek miatt – így pl. elektromos áram, földgáz, rezsi költségek, üzemanyag, vásárolt szolgáltatások és anyagok áremelkedése, stb. – a dologi kiadás emelésére, valamint a munka törvénykönyve szerint foglalkoztatott főfoglalkozású tűzoltók bérminimum-emelésére is szükség lenne. A normatíva csak részben fedezi a havi kiadásokat, a kiegészítő támogatás nélkül működésük önerőből nem finanszírozható.
Az önkéntesek szerepe nélkülözhetetlen Ezek alapján előrevetíthető, hogy az eddigi úton haladva a területi lefedettség javítását célszerű tovább erősíteni, annak érdekében, hogy a tűzoltóságok minél közelebb legyenek az események helyszíneihez, megelőzve ezzel a nagy károk kialakulásának lehetőségét. A hivatásos egységek nagy távolságokra történő vonulásából eredő hazai sajátosság a tűzoltó gépjárművek magas futásteljesítménye, és az ezzel összefüggő gyors amortizáció. A kiérkezési idők további csökkentésével e problémák részben megszűnnek, ugyanakkor nagyobb darabszámú, de a gyorsabb kiérkezés miatt kisebb teljesítményű járművek beszerzése válhat indokolttá. A 15 percen belüli kiérkezéssel, kevésbé fejlett technikai és személyi feltételekkel is az esetek több, mint 90%-a egy órán belül kezelhető. A nagyobb, hosszantartó (pl. árvíz, belvíz, hóesés, kiterjedt vegetációs tüzek) vagy sorozatban bekövetkező (szélvihar, balesetek) káresemények felszámolása jelentős létszámigénnyel jár. Az előbbiek az önkéntesek e rendszerbe történő integrálásával hatékonyan megoldhatóak. A ritkán előforduló káreseteknél a beavatkozás esetenként speciális felszerelést és ismereteket igényel (pl. alpintechnika, búvár, mélyből, magasból mentés). Ezek fejlesztése nagyon költséges (felszerelés, kiképzés, fenntartás). Ezért itt is célszerű azokat a speciális egyesületeket igénybe venni, akik többnyire napi rutin feladataik során is végzik ezt a tevékenységet. A riasztási csúcsidőszakok döntően az ún. vegetációtüzes időszakra illetve egy-egy szélvihar, rendkívüli esőzés idejére esnek, ilyen esetekben a káresetek helyszínén döntően technikai és akut létszámhiány lép fel.
Tömeges vagy hosszantartó káresetek Ezek kezelésére javasolom megfontolni a hivatásos tűzoltóságok mellett/együtt önkéntesek működtetését. A rendszer előnyei:
A gyors, első segítséghez a helyi önkéntes erők rendszerbe integrálásával meg lehet teremteni az első beavatkozók 15 percen belüli beavatkozásának feltételeit. Ennek érdekében fejleszteni és egységesíteni kell az önkéntes tűzoltó egyesületeket, amelyek a védett település (településcsoport) védelmi kihívásaihoz kategóriákba sorolva önkéntes tűzoltósággá alakítva, az önkormányzattal kötelezően együttműködve vesznek részt a védekezés egységes rendszerében. Ennek a fejlesztésnek a jogi, szervezeti feltételek újragondolásán túl a célszerű műszaki és technikai feltételek meghatározására is kiterjednie. Ezzel döntően a második problémaként jelzett csúcsidőszaki létszámhiány is megoldódik, hisz a gyorsabb kiérkezés, a nagyobb területi széttagoltság és a nagyobb létszám egy területre koncentrálva gyorsabb kárfelszámolást tesz lehetővé. (Lásd például a Szabolcs, Somogy és Baranya vármegyei szélviharokat, vagy különféle árvizeket a közelmúltból.) A beavatkozások szerkezete is mutatja, hogy az önkéntesek fejlesztésével helyben, gyorsabb és olcsóbb tűzoltás és műszaki mentés lehetséges. Ehhez „B” kategóriás jogosítvánnyal vezethető járművek alkalmazására lenne szükség.
Települések besorolása – a mentő tűzvédelem továbbfejlesztési lehetőségeiAz ország mentő tűzvédelmi helyzetének és a tűzoltás hatékonyságának javítása az MTSZ tagszervezeteinek nagyobb bevonásával lehetséges. A cél, hogy a tűzoltóságok minél közelebb legyenek az események helyszíneihez, megelőzve ezzel a nagy károk kialakulásának lehetőségét. Milyen védelmet célszerű ennek érdekében kialakítani? Ma az önkéntes tűzoltóságok kategóriáját az ÖTE rendelkezésére álló erő-eszköz-állománya határozza meg, amely független az adott település méretétől, veszélyeztetettségétől. A cikk egy nagyobb téma második része; az első rész ide kattintva olvasható!
Az önkéntes tűzoltóságok besorolása ma Amint a bevezetőben említettük, ma az önkéntes tűzoltóságok kategóriáját az ÖTE rendelkezésére álló erő-eszköz-állománya határozza meg, amely
A kategóriák: I. kategória: a tűzoltási, műszaki mentési tevékenység ellátásához az önkéntes tűzoltó egyesület rendelkezik tűzoltó gépjárművel, vagy olyan gépjárművel, ami alkalmas a tűzoltáshoz és műszaki mentéshez szükséges szakfelszerelések, oltóanyag, tűzoltó személyzet szállítására, és a tevékenységi területén aktívan közreműködik a tűzoltói feladatok ellátásában. II. kategória: a tűzoltási, műszaki mentési tevékenység ellátásához az önkéntes tűzoltó egyesület nem rendelkezik az első kategóriának megfelelő gépjárművel, vagy ugyan rendelkezik az első kategóriának megfelelő gépjárművel, de felszerelései, vagy felkészültsége alapján a tűzoltói feladatok ellátását csak esetenként végzi. A III. kategóriába sorolt önkéntes tűzoltó egyesületek az ország jelenlegi mentő tűvédelme szempontjából nem vehetők figyelembe, mivel tűzoltási, műszaki mentési tevékenységet nem végeznek, de a tűzmegelőzési tevékenységen belül ifjúságnevelő és hagyományőrző tevékenységet aktívan ellátnak. Megállapodást a 7/2018. (VIII. 23.) BM OKF utasítás szerint kötnek a hivatásos tűzoltósággal. Célszerű lenne néhány kérdés mentén meghatározni az elvárásokat.
A kérdések 1. Milyen kockázatok és veszélyek várhatók? 2. Milyen egységek és eszközök tartandók készenlétben? 3. Mit kell a hatékony beavatkozáshoz teljesíteni? (Sugárszám, képzés, létszám, mentőeszköz, stb.) 4. Mennyi idő alatt kell a hatékony beavatkozásnak megkezdődnie? A válaszok I. 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról II. 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről III. Kormányrendeletek IV. Belügyminiszteri rendeletek V. Szabályzatok VI. 6/2016. (VI. 24.) BM OKF utasítás a Tűzoltás-taktikai Szabályzat és a Műszaki Mentési Szabályzat kiadásáról
Települések besorolása Erre már van hazai példa, hisz a 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet – több veszélyeztető hatás vizsgálatán keresztül – a települések három osztályba sorolását írja elő. A rendelet abból az elvből indult ki, hogy nem beszélhetünk olyan településről, amelyet ne veszélyeztetne valamely természeti, ipari, vagy egyéb veszélyeztető hatás. Ezeket a veszélyeztető hatásokat nevesíti:
Ez a komplex szemléletmód segíti a veszélyek azonosítását és a települések besorolását. Ennek a módszertana azért is adhat nagy segítséget, mert a tűzoltóságok tevékenysége jelentős mértékben fedi a településen megjelenő veszélyeztető hatások elleni elsődleges védelmet. Különösen az első két pontban foglaltakat, de a Covid-járvány azt is megmutatta, hogy az egyéb veszélyekben is van helyi szerepük. A jogszabály módszertanát követve abból indulhatunk ki, hogy az ország veszélyeztetettségét a településeinek veszélyeztetettsége adja. A települések veszélyeztetettsége mérhető, hasonlóan az egymás melletti településcsoportokkal. Egy településcsoport védelmére rendelt tűzoltóság szükséges kapacitása és egyben várható leterheltsége az adott települések veszélyeztetettségének összességéből adódik. Ezért javaslatom szerint a település, településcsoport veszélyeztetettségéhez célszerű a tűzoltóságokat és azok készenlétben tartandó létszámát és technikai felszereléseit meghatározva csoportokba sorolni. A külföldi tapasztalatok szerint erre négy-öt kategória elegendő. Az objektív döntésekhez célszerű:
Ebben a rendszerben valamennyi szaktevékenységet (tűzoltást és mentést) végző önkéntes tűzoltó egyesület, az önkormányzattal közösen, működési kötelezettséggel bíró önkéntes tűzoltóságot tart fenn, a beavatkozáshoz szükséges jogokkal és kötelezettségekkel.
Miben hatékony egy önkéntes tűzoltóság?
Veszélyek és besorolás A már kidolgozott jó megoldások települési szintre lebontott, gyakorlati megvalósítása jelenthet konkrét segítséget a települések tűzoltási és műszaki mentési szempontú besorolásához, és ebből eredően a szükséges elsődleges védelem technikai, személyi és szervezeti feltételeinek meghatározásához. (Az elsődleges védelem az első hatékony beavatkozás feltételeit jelenti.) A feladatokat az igazgatási rendszerből (település, járás, vármegye) kiindulva célszerű meghatározni, pontszerű vagy tömeges és nagyobb kiterjedésű káreseményeket feltételezve. Az elsődleges védelmet azonban – megítélésem szerint – elsőként az egyedi pontszerű káresetekre kell tervezni. A tűzoltóságok feladata:
A feladatfelsorolásból jól látható, hogy a feladatelemek sorrendben csökkentő mértékben elsősorban a tűzoltóságra épülnek a helyi szinten, majd a káresemény méretétől és jellegétől függően célszerű bevonni további szervezeteket. Ez a helyi erők elsődleges riasztását feltételezi a bevetésirányítás döntése alapján. A további erők és eszközök leriasztása, a jelzés értékelése vagy a TV visszajelzése alapján történhet.
A települések besorolása Vegyünk egy már működő rendszert, ahol az egyes területeket a különböző veszélyek és kockázati tényezők alapján 5 kockázati osztályba csoportosítják:
Ezek alapján lássunk egy példát!
Műszaki és természeti veszélyek T1: Legfeljebb 8 m mentési magasságú épületek, mezőgazdasági ingatlanok, beleértve a külterületi gazdaságokat, kiskertes, hétvégi házas területek, kempingek, helyi közlekedés. T2: Max. 12 m-es mentési magasságú épületek, kereskedelmi épületek (300 m2-nél nagyobb alapterületű műhelyek, 1500 m2-nél nagyobb raktárak, 12 ágynál több férőhelyes szálláshelyek), kis átmenő forgalom, kiterjedt erdők. T3: Max. 18 m mentési magasságú épületek, elárusítóhelyek, 1500 m2-nél nagyobb alapterületű kereskedelmi célú épületek, normál átmenő forgalom. T4: 18 m-nél nagyobb mentési magasságú épületek, kórházak, kiállítási csarnokok, 10 000 m2-nél nagyobb alapterületű bevásárlóközpontok, magas lakó-, iroda- és kereskedelmi épületek, különleges veszélyeket rejtő nagy műhelyek, nagy ipari üzemek, nagy átmenő forgalom. T5: Városi központ, közlekedési csomópontok.
Ingyenes az önkéntes tűzoltóság? Nem ingyenes! Költségei: képzés,
A javaslatok ütemezése A fő cél a lakosság védelmének javítása során abból célszerű kiindulni, hogy a tűz a keletkezését követő 10-15 percben kontrollálható hatékonyan. Ehhez indokolt az elsődleges beavatkozás feltételeit megteremteni. Egy ilyen léptékű fejlesztés megoldása hosszabb időt és több munkát igényel, ezért egy 10 éves fejlesztési időszakot javasolok. Ennek első felében a 15 perces vonulási területen túl lévő településeken a jelenleg működő önkéntes tűzoltó egyesületek technikai fejlesztése és önkéntes tűzoltósággá alakítása, illetve ahol még nincs, azok létrejöttének ösztönzése lehet az első lépések egyike. A lehetséges lépések:
Technikai minimumfeltételek A technikai minimumfeltételeket a védendő lakosság létszámához igazítva javaslom meghatározni:
Ellenőrzés A kötelező feladathoz hozzárendelt finanszírozással az állam az általa előírt kimenti teljesítmény biztosítását, vagyis az állampolgárok alapvető jogainak (tulajdonhoz, élethez, testi épséghez) biztosítását ellenőrzi. (Időegység alatt a káreset helyszínére érkező hatékony beavatkozásra képes erő.)
Koordináció Az 1996. évi XXXI. törvény – óriási előrelépésként – lehetővé tette, hogy az önkéntes tűzoltó egyesületek a vállalt tevékenységi területükön önállóan is végezhetnek szaktevékenységet. Meghatározott káreseményeknél (szabadtéri tűzesetek, vízszívatások, fakidőlések, közvetlen életveszéllyel nem járó káresetek, stb.) a kapott riasztás után önállóan beavatkoznak. Ennek kiterjesztése az önkéntes tűzoltóságok széles körére, s egyben a hivatásos tűzoltóságok székhely településén önkéntes tűzoltóságok létrehozásának ösztönzése az állampolgárok életének és anyagi javainak védelmében új lehetőségeket és költséghatékony megoldásokat teremt. Ezzel az önkéntes tűzoltóságok az állami irányításba integráltan, a Magyar Tűzoltó Szövetség tagjaként végzik tevékenységüket, amely szövetség köztestületként, a katasztrófavédelem szerveivel együttműködve koordinálja tagjai tevékenységét a katasztrófákra történő felkészülés, a katasztrófák elleni védekezés és a helyreállítás, újjáépítés feladataiban. Az MTSZ a központi katasztrófavédelmi szerv szakmai felügyelete mellett gondoskodik a nem hivatásos tűzoltó szervezetek koordinációjáról. Ezen túl kapcsolatot tart a tűzoltó tevékenységet ellátó külföldi szervezetekkel és részt vesz a nemzetközi és európai tűzoltó szervezetek tevékenységében, továbbá képviselteti magát a Nemzetközi Tűzoltó Szövetségben (CTIF). Közreműködik a határon túli magyarlakta területek önkéntes tűzoltóságainak fejlesztésében, megerősítésében.
Dobson Tibor tű. vezérőrnagy
|
Magyar Tűzoltó Szövetség
Elnök: Dobson Tibor tűzoltó vezérőrnagy
Cím: 1081 Budapest, Dologház u. 1.
Elnök: Dobson Tibor tűzoltó vezérőrnagy
Cím: 1081 Budapest, Dologház u. 1.
Telefon: +36 1 433 4001
E-mail: office@tuzoltoszovetseg.hu
E-mail: office@tuzoltoszovetseg.hu