A lakástűz-esetek áldozatainak 90%-a a füst miatt veszíti életét. A halálesetek jelentős része megelőzhető lenne egy egyszerű füstérzékelő felszerelésével. Ezért a Magyar Tűzoltó Szövetség, a Füstmentes.hu és a MABISZ együttműködésével 2022-ben egy évig tartó közvélemény-formálási és tájékoztatási kampányt indított, amely mindemellett gyakorlati tapasztalatok összegyűjtését is célozza. A kampány egyik fókuszpontja országszerte hétszáz füstjelző készülék ingyenes kiosztása (önkéntes tűzoltók bevonásával), és ezen készülékek használatának egy évig tartó utánkövetése, adat- és tapasztalatgyűjtés.

A kampány keretében

• reprezentatív felmérés készült a lakosság ismereteiről, tudatosságáról
• önkéntes tűzoltók hétszáz füstjelzőt szereltek fel országszerte lakóingatlanokban,
• a szövetség egy évig követte nyomon a füstjelzők használatát.

A reprezemtatív kutatás eredményei

A reprezentatív felmérés eredményeit több bejegyzésben dolgoztuk fel, amelyek az alábbi linkekre kattintva olvashatók:

Egyre romló statisztikák: nőtt a lakástüzek száma
Lakástűz: minden ötödik embert érint, minden harmadik tüzet elektromos eszköz okozott
Tízből három ember tudja, mi kell az égéshez
Majdnem minden ötödik ember szerint a füstöt álmunkban is megérezzük
Tízből hat lakásban nincs sem füst-, sem szén-monoxid-érzékelő
Fűtési szezon: felértékelődnek a füstérzékelők

Az utánkövetés eredményei

A füstjelző felszerelési útmutatójának mellékleteként a Magyar Tűzoltó Szövetség kampányban részt vevő tagszervezetei űrlapot kaptak, amelyen a felszerelési helyszínekkel kapcsolatos adatszolgáltatást teljesíthették. Az adatok összesítése nyomán született statisztikák erre a hétszáz háztartásra vonatkoznak.

Megj.: mivel a részvétel teljes mértékben önkéntes volt, az alábbi adatok nem tekinthetők reprezentatívnak.

Milyen településekre kerültek az érzékelők?

Látható, hogy a kétezer feletti, de ötezer fő alatt települések képviseltették magukat a legnagyobb számban, utána pedig a kifejezetten nagy (százezer fő alatti, de ötvenezer fő feletti) városok következtek. A legkevesebb érzékelő az ötvenezer fő alatti, de húszezer fő feletti lakosú településekre jutott.

Milyen épületek kerültek a programba?

Az érzékelők túlnyomó többségében családi házba kerültek.

Mikor épültek a programban részt vevő épületek?

Az építési év szerinti megoszlás alapján az érzékelők harmada 1981–2000 között épült ingatlanba került. Mivel az építési év mint kategória elsősorban egy esetleges tűzvizsgálat miatt került a felmérési űrlapra, az itt megjelenített kategóriák nem veszik figyelembe az épület általános állapotát (ti. egy 1946 előtt épített ingatlan friss felújításon is áteshetett, így akár jobb állapotban lehet, mint egy 1961–1980 között épült, de felújítás nélküli ingatlan).

A lakásméretek

A lakás méreténél gyakorlatilag majdnem egyenletes megoszlásról számolhatunk be. A méretnek a tűzvizsgálattal kapcsolatban lett volna jelentősége, azonban – szerencsére – nem volt szükség az ilyen irányú kiértékelésre.

Lakók száma

A lakók szerinti megoszlásban sincsenek nagy meglepetések: a felszerelési helyek több, mint felében 3 fő feletti, de öt fő alatti a lakószám, és kevés esetben számolhatunk be olyan ingatlanról, ahol öt főnél többen laknak.

Az érzékelő elhelyezése

A lakások felépítése, mérete, illetve adott esetben a lakók szokásai is alakították ezt a kategóriát. Az alábbi grafikonnak megfelelően az érzékelők nagy többsége a nappaliba került, a második hely a hálószoba volt, ezt pedig a folyosó követte.

Dohányzó személy a lakók között

A felszerelés helyénél egyszerű választási lehetőség várt a tulajdonosokra: teljesen mindegy, hogy egy vagy több dohányos is van a lakók között, a „van” vagy „nincs” válaszlehetőségek egyikét kellett megjelölni. A felmérés szempontjából kizárólag az életvitelszerűen az ingatlanban tartózkodóat vettük figyelembe. Ennek megfelelően a felszerelési helyek alig harmadában volt egy vagy több dohányos.

A dohányzás helye

A dohányzás helye szempontjából szintén két válaszlehetőséget különböztettünk meg: 1) az adott ingatlan esetén csak a lakáson kívül megengedett a dohányzás, 2) lakáson belül is. Az olyan jellegű válaszokat, mint a „lakáson belül csak nagyon ritkán” a lakáson belül is kategóriában számoltuk.

Ennek megfelelően az ingatlanok háromnegyedében csak a lakáson kívül engedélyezett a dohányzás, függetlenül a dohánytermék típusától.

Dohánytermékek használatának aránya a háztartáson belül

Végül a dohánytermékekkel kapcsolatos felmérésben arra voltunk kíváncsiak, hogy mekkora a hagyományos dohánytermékek aránya a háztartásokban. Itt szinte kizárólag az e-cigaretta és a hagyományos cigaretta dominált (szinte alig említették még a pipát mint dohányterméket).

A háztartások háromnegyedében kizárólag a hagyományos cigarettát említették.

(Megj. a dohányos háztartások kb. 8%-ában hagyományos cigaretta és e-cigaretta egyszerre volt jelen; ezeket az adatokat nem vettük külön kategóriába, megítélésünk szerint ugyanis tűzvizsgálati és/vagy tűzveszélyességi szempontból egy „e-cigaretta és cigaretta egyszerre” kategóriának nincs jelentősége.)

Tűzvizsgálói szempontból érdekes lett volna annak vizsgálata, hogy a lakáson belül is dohányzók kb. 73%-a csak hagyományos cigarettát használ; ők veszélyeztetett célcsoportnak számítanak a lakástüzek szempontjából, ugyanakkor szerencsére ezzel kapcsolatos tűzről a kampány időszaka alatt nem kaptunk jelentést.

Események a kampány során: értékelés

A kampány során kiosztott kérdőíveket úgy alakítottuk ki, hogy az adatszolgáltatás támogassa egy esetleges tűzvizsgálat eredményeit is. Szerencsésre ilyesmire nem került sor, hiszen az egy éves utánkövetési időszakban a résztvevő háztartásokban nem keletkezett tűz.

Két eseménnyel kapcsolatban kaptunk értesítést, ebből az egyik technikai/műszaki jellegű hiba, a második azonban egy konkrét siker.

• Az első esemény műszaki hiba: Somogy megyéből érkezett bejelentés, mely szerint az egyik érzékelő két alkalommal is sípolt, látható probléma (például füst) nélkül. A bejelentés elemcserével megoldódott.
• A második esemény, bár nem lett belőle tűz, sikerként könyvelhető el. A Bács-Kiskun Megyei Tűzoltó Szövetség számára kiosztott füstjelzők közül az egyik Szabadszállásra került egy egyedülálló 63 éves férfihoz. A beszámoló szerint 2022. november 22-én az éjszaka folyamán az ott lakó személyt a készülék hangos sípolása ébresztette fel, aki ekkor szembesült azzal, hogy füst tölti meg a házat. Mint kiderült, a vacsorára főzött étel a gáztűzhelyen maradt, a tulajdonos pedig elfelejtette elzárni a tűzhelyt. Szerencsére tűzoltói beavatkozásra nem volt szükség: a férfi a kezdődő tüzet el tudta oltani, és a házat ki tudta szellőztetni, így az ijedtségen és a füst okozta károkon kívül nem történt nagyobb baj.