|
A korábbi bejegyzéseinkben azt tárgyaltuk,
Azonban muszáj rámutatnunk arra a tényre, hogy bizonyos települések önkéntes tűzoltói többletterhelés alatt dolgoznak – egyszerűen azért, mert olyanok a kockázati körülmények.
Bizonyos településeken gyakrabban fordulnak elő tűzoltási-műszaki mentési események, és a károk elhárítása is több erőforrást vesz igénybe. Például:
- patakok, folyók melletti településeken, hegyvidéken a heves esőzések hatása sokkal súlyosabban jelentkezik, mint a többi településen;
- azokon a településeken, ahol erdők, nádasok stb. vannak a közelben, gyakoribbak a nagy kiterjedésű területtüzek előfordulásai,
- az ipari , közlekedési központok közelsége , a kemizáció , a túrizmus szintén kockázatot jelent.
Mi a probléma?
Az ilyen települések önkéntes tűzoltói többletterhelést kapnak. Vagyis a „szokványos” teendőik (a beavatkozás lakástüzeknél, műszaki mentéseknél) mellett számos,erő-eszköz igényben, térben és időben is kiterjedő eseményeik vannak, amelyek máshol ritkábbak.
Az általuk kapott támogatás ugyanakkor nem feltétlenül ezt tükrözi. Egyszerűbben fogalmazva: több problémát kell megoldaniuk kevesebb pénzből.
Mi a megoldás?
Célszerű lenne az ország településeit – európai uniós példák alapján –civilizációs és természeti veszélyforrások , a tűzoltói beavatkozások szerint felmérni és 4-5 „veszélyességi kategóriába” sorolni, amelyhez lehetne illeszteni a tűzoltóságaik indokoltan szükséges védelmi képességét,vagy azok létesítését.
Az önkéntes tűzoltó egyesületek támogatásának ahhoz kellene igazodnia, hogy az ÖTE milyen kategóriájú település védelmében vesz részt.
Jelen bejegyzésünkben a 2017 decemberében megalkotott fejlesztési koncepciónk aktualizált meglátásait tettük közzé.
A teljes fejlesztési koncepciónk itt érhető el.
|
Ahogyan Magyarország települései különbözőek, úgy az önkéntes tűzoltó egyesületek sem tekinthetők egyformának. De hogyan jeleníthető meg az önkéntes tűzoltók támogatásában az, hogy milyen település(ek) védelmét látják el?
