A bemutató elmarad

Mintha átok ült volna a tornászok és a tűzoltók „frigyén”: még a tornacsarnok avatására tervezett tűzoltó bemutatóis elmaradt. Ahogyan a Pesti Napló tudósít, reggel 8 körül már sokan gyülekeztek, hogy megnézzék a bemutatót, ám csak egy őrszem fogadta őket, mondván: „az idő igen zordon, a gróf kificamította a lábát s a mutatvány elmarad”. Annál is inkább kínos volt az ügy, mert az „így csalódottan hazamentek között volt József főherceg is, aki jelenlétével akarta a tűzoltó gróf fáradalmait jutalmazni”. Aznap (mármint december 5-én) délelőtt még lezajlott egy utolsó egyeztetés tornászok és tűzoltók között a
továbbiakról, de végül kimondták, amit ki kellett mondani. Jelesül: a két szervezetet nem olvasztják egybe, és bár együttműködnek a továbbiakban is, az egyesülésről több szó ne essék. Végül elérkezett az a drámai csúcspont, ahová az egész eddigi történetünk tartott: 1870. december 5-én, délután 3 órakor, 17 tűzoltóság 52 képviselőjének részvételével hivatalosan is megalakult a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség. Méghozzá milyen illusztris társaságban! A tizenhét tűzoltóság (zárójelben a megalakulásuk dátumával) a következő volt:
Debreceni diáktűzoltóság (1657),
Aradi (1834),
Budapest gőzmalmi (tulajdonképpen létesítményi) tűzoltóság (1864),

Soproni (1866),
Nagyváradi (1867),
Pozsonyi (1867),
Temesvári (1868),
Nagyszombati (1868),
Varasdi (1868),
Esztergomi (1868),
Budapesti önkéntes (1869),
Nyitrai (1869),
Pécsi (1870),
Pest városi (1870),
Zágrábi (1870),
Kassai (1870),
Békés-gyulai (1870).
Szeged és Kecskemét is részt vett a gyűlésen, ám képviselőik „civilek” voltak, ugyanis ezekben a városokban még nem volt tűzoltó egylet. Két létesítményi tűzoltóság viszont hiányzott: az 1855-ös alapítású óbudai hajógyári tűzoltóság, valamint az 1866-ban alakult Ganz-vasöntödei tűzoltóság is. További érdekes adalék, hogy bár Pest és Buda csak 1873-ban egyesültek, a gőzmalmi létesítményi és az önkéntes tűzoltóság neve hivatalosan is „Budapesti”, tekintve, hogy ezekben budai és pesti tűzoltók vegyesen szolgáltak. A megjelent képviselők megegyeztek abban, hogy a soproni előkészítő bizottság által kidolgozott alapszabályokat – melyeket Rösch Frigyes terjesztett be – elfogadják, és a belügyminisztériumhoz terjesztik fel. Egyúttal megválasztották a szövetségi bizottmányt, a következő tagokkal:
gróf Széchenyi Ödön (elnök),
Follmann Alajos (Budapesti önkéntes tűzoltóság),
Grahor János (zágrábi tűzoltóság),
Krause Waldemár (pesti városi tűzoltóság),
Martinengó Nándor (pozsonyi tűzoltóság),
Rösch Frigyes (soproni tűzoltóság),
Schwarz József (esztergomi tűzoltóság),
Somogyi Pál (debreceni diáktűzoltóság),
dr. Thinagl János (nagyszombati tűzoltóság),
Varjassy József (aradi tűzoltóság),
Weinmann Beda (gőzmalmi tűzoltóság).
Sok nehézség után végre fény derengett az alagút végén: megkezdte működését a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség.