Sérülések típusai

Sérülésnek a test(b)en valamilyen erőbehatás során bekövetkezett elváltozást nevezünk, amely rendkívül változatos lehet. Alapvetően két nagyobb kategóriára bonthatók: nyílt sérülések (vagyis ahol a bőr folytonossága megszakadt, seb keletkezett), és zárt sérülések (ahol nincs látható seb).

Zárt sérülések

• Zúzódás, amely erőbehatástól függően járhat kisebb bevérzéssel, vagy nagyobb vérömlennyel is.
• Rázkódás, ahol az érintett szervben átmeneti működészavar lép fel. Ennek igen súlyos következménye is lehet (lásd: agyrázkódás).
• Rándulás, amikor az ízületet nagy erejű, hirtelen erőbehatás éri, és a csontvégek egy pillanatra eltávolodnak az ízülettől, de aztán visszakerülnek a helyükre. Gyakran jár ízületiszalag-szakadással, húzódással, bevérzéssel.
• Ficam, vagyis a rándulás komolyabb változata, ahol a csontvégek eltávolodnak az ízülettől, és nem is kerülnek vissza a helyükre. Duzzanattal, bevérzéssel járhat, a végtag rendellenes pozíciójából is következtethetünk rá.
• Zárt törések, amikor a csont folytonossága erőbehatás miatt megszakad. Ezen belül megkülönböztethetünk egyszerű törést, amikor a csont két darabra törik, illetve darabos vagy szilánkos törést, amikor a csont több különböző darabra esik szét.

Nyílt sérülések

• Mechanikai sebek: a bőrfelszínt ért különböző erőbehatásokra keletkeznek, megszakad a bőr folytonossága. Az erőbehatás irányától – a kiváltó tárgytól – és az erőbehatás mértékétől függ a sebzés típusa.
• Vágott/metszett seb: éles tárgy okozta, éles sebszélekkel jelentkező, különböző mélységű lehet, változó vérzésintenzitással.
• Zúzott seb: tompa tárgy okozta, egyenetlen sebszélű, változó intenzitású vérzéssel jelentkező seb.
• Szúrt seb: a bemeneti nyílás gyakran kicsi, a sebzés mélységét ez alapján nem lehet megítélni, és nem mindig erős a látható vérzés. Különösen igaz ez akkor, ha a szúrás testüregbe hatolt, ilyenkor belső vérzés valószínű! Amennyiben a szúrás olyan erős, illetve olyan nagy tárggyal történt, hogy az áthatolt a testen (tehát kimeneti nyílás is látható), akkor felnyársalásról beszélhetünk.
• Szakított seb: életlen szélű- roncsolt a sebzés, változó intenzitású lehet a vérzés, általában durva erőbehatás következménye.
• Harapás: függetlenül attól, hogy állat vagy ember által harapott sebről van szó, szennyezettként kell kezelni.
• Nyílt törés: a törvég átszakítja a bőrt, deformitás, vérzés kíséri. Amennyiben a csonttörésnél a bőrön sebzés keletkezik, azt nyílt törésnek tekintjük, bőrön áthatoló csontvég nélkül is.
• Lőtt seb: speciális sérülés, hiszen súlyossága rendkívül sok tényezőtől (fegyver kalibere, lövedék típusa, a távolság, amelyről a lövést leadták, a találat helye stb.) függhet. Kimeneti nyílás nem minden esetben található a testen, ha viszont igen, az általában durva, egyenetlen szélű, kifelé szakított. Jelentős vérzés kísérheti kifelé is és befelé is.
• Égés: hő okozta sebzés, amelynek négy fokozatát különböztetjük meg.
  • Az elsőfokú égési sérülések csak a bőr legkülső rétegét érintik; tünetei: a pirosság, fájdalom és enyhe duzzanat. Ez a fajta égés nem hólyagosodik fel, és a bőr száraz marad. A tünetek gyakran hamar megszűnnek, általában 3-6 nap alatt. Az égés okozta fájdalom is megszűnik a balesettől számított 24-48 órában.
  • A másodfokú égési sérüléseket részleges mélységű égési sérüléseknek is szokták nevezni, ugyanis ezek már kiterjedtebbek, mint az elsőfokú égések: érinti a bőr külső rétegét, az epidermist, és az alsóbb réteg, a dermis egy részét is. Ez a sérülés már hólyagokkal jár, erős fájdalommal, pirossággal és duzzanattal. A hólyagok kifakadnak, ettől lilás-pirosas színű lesz a sérült bőr, és nedves lesz a felszíne. A másodfokú égési sérüléseknek lehet fehér vagy furcsa színtelen árnyalatuk is. Mivel ez már súlyosabb, kiterjedtebb égés, a gyógyulás is hosszabb ideig tart: általában 3 hétig.
  • A harmadfokú égési sérüléseket teljes mélységű égési sérüléseknek is nevezik. Ezek a bőr külső és alsó rétegét is érintik, tehát mind az epidermist, mind pedig a dermist. Ennek a sérülésnek a tünetei különbözőek lehetnek, de a bőr száraznak, szikkadtnak tűnik. A felszín piszkosszürke vagy nagyon halvány, szenes, pergamenszerű, a képet a szövetelhalás uralja. A seb fájdalmatlan, mert a terület idegvégződései elhaltak. Ezek a sérülések azonnali orvosi kezelést igényelnek – enélkül nem gyógyulnak be. Ilyen mélységű sérülések után a bőr nem regenerálódik, legtöbbször bőrátültetésre van szükség.
  • A negyedfokú égés a szövetek elszenesedése, amely magában fogalja a bőr alatti kötőszövet, az izomszövet és a csontszövet égését. Felszíne nem különbözik a harmadfokú égésétől.
• Fagyás: a hideg hatására bekövetkező érösszehúzódás okozza, a sejtek, szövetek (mivel zavar támad az oxigén- és tápanyag-ellátásban) elhalnak.
  • Elsőfokú fagyás – a bőr legfelső rétege érintett, a bőr sápadt, fehéres-sárgás. Először márványozott, majd lilás. Lehet zsibbadás, égő érzés, viszketés, duzzadás, vizenyő.
  • Másodfokú fagyás – a bőr második rétege is érintett. Duzzadás kíséri, hólyagok jelentkeznek.
  • Harmadfokú fagyás – a bőr legalsó rétege is károsodik. Váladék szivárog, a terület határán hólyagok alakulnak. Később fekete, száraz pörk alakul ki, végül leválik, és fekélyek képződnek lüktető fájdalom kíséri.
  • Negyedfokú fagyás – a csont is elhal, üszkösödés kezdődik. A hideg hatására a védetlen testrészek hajszálerei összehúzódnak, akadályozva az oxigén- és tápanyag-ellátást. A szövetek átmeneti vagy tartós károsodást szenvednek.

Vérzéstípusok

• Hajszáleres, vagy más néven kapillárisvérzés. Alacsony intenzitású, gyenge vérzés („gyöngyöző”), például horzsolásnál. Az ilyen típusú vérzéseket fedőkötéssel elegendő lefedni fertőtlenítés után.
• Vénás vagy visszeres, gyűjtőeres vérzés. Intenzívebb, a vér színe sötétpiros. Általában nyomókötést szoktak alkalmazni.
• Artériás vagy ütőeres, verőeres vérzés jellemzője az élénkpiros, a szívritmusnak megfelelő ütemben lüktető, vérzés. Ellátásában a nyomókötésen és az artériás nyomópontok alkalmazásán van a hangsúly.