A madárinfluenza gyakorlati szempontból

A katasztrófavédelem elsődleges feladata a vírus terjedésének minden eszközzel történő megakadályozása. A madárinfluenza különösen problémás abból a szempontból, hogy a manapság jellemző ipari mértékű állattartás különösen kedvező táptalajt biztosít a betegség észrevétlenül történő terjedéséhez. A zsúfolt állattartó telepeken az egyik legnagyobb kockázat, hogy még tünetmentes, egészségesnek látszó, de már fertőzött állatok mozgatásával kerül ki a zárlat alatt álló területről a vírus. Ezért alapelvként a korlátozás alatt álló területen tilos minden állatmozgás, mely alól kérelemre, szigorú feltételeknek való megfelelés esetén adható felmentés.

Szállítási korlátozások elrendelése

Egy fertőzött gazdaság körüli három kilométer sugarú területen védőkörzetet, a fertőzött gazdaság körüli legalább tíz kilométer sugarú területen pedig megfigyelési körzetet jelöl ki a hatóság. A védőkörzeten és a megfigyelési körzeten belül tilos gazdaságokból kifelé és a gazdaságokba befelé irányuló baromfi- és tojásszállítás. Bizonyos szállításokra az állategészségügyi hatóság egyedi engedélyt adhat ki, amely különféle vizsgálatokhoz illetve egyéb feltételekhez kötött.
Mi a különbség a védőkörzet és a megfigyelési körzet között?

Mindkét körzet általános korlátozó intézkedéseket tartalmaz az állatok, emberek és járművek mozgása tekintetében. A védőkörzetben a baromfik és termékeik mozgásának korlátozása szigorúbb, mint a megfigyelési körzetben (például 1: a védőkörzetben lévő vágóhíd esetében a mentes területről érkező vágóállatot is elkülönítetten kell vágni, darabolni, tárolni, szállítani, míg a megfigyelési körzetben lévő vágóhíd esetében ez nem szükséges, 2: védőkörzetből származó állat kiszállításánál több feltételt kell teljesíteni, mint megfigyelési körzet esetén). A hatóság mindkét körzetben számba veszi a baromfitartó gazdaságokat, de a védőkörzetben klinikai vizsgálatot is végeznek és gyanú alapján mintát vesznek.

A terjedés dinamikája

A madárinfluenza, ahogyan azt a neve is mutatja, minden szárnyasra egyformán veszélyes. A korlátozások tehát minden házi- és fogságban tartott madárra vonatkoznak. A védőkörzeten belül az ilyen madarak vására, piaca, versenye, illetve egyéb ilyen jellegű rendezvény megtartása is tilos.

Nagyon fontos kitétel, hogy egy vadon élő madár (pl. galamb) akkor is megfertőzheti a tenyésztett állományt, ha nem érintkezik velük közvetlenül. Elég ha az ürülék bejut a földre, amit aztán a cipő talpán, a szalmával, a takarmánnyal az ember bevisz az ólba.

A betegség egyik állományról a másikra (rövidebb távolságokon) a szálló por, tollpihék, állatokkal való érintkezés útján terjed, amelyet elősegít a szeles időjárás is. Nagyobb távolságra, községek között a terjedésben a legnagyobb szerepe a területen folyamatosan jelen lévő, gazdaságból gazdaságba járó emberek, járművek és eszközök mozgásnak van.

Következő cikkünkben a védekezés és a kontroll lépéseinek áttekintésével folytatjuk.