|
„Tanultunk és tanítottunk” – így foglalta össze az öt nap eseményeit Antalicz Loránd tű. alezredes, a magyar csapat parancsnoka. A HUSZÁR a Magyar Vöröskereszt egységeivel szeptember 11-én indult el az IRONORE2019 projekt keretében megszervezett gyakorlatra, amelyet az Osztrák Vöröskereszt az Európai Unió társfinanszírozásában hívott életre annak érdekében, hogy új megoldásokat találjon a rendszeresen előforduló földrengések miatti károk enyhítésére és felszámolására.
Az alezredes beszámolója szerint rendkívüli éberséget, fegyelmezettséget, és mindezen túl szakértelmet követelt az önkéntesektől az elmúlt pár nap. A feladatuk az volt, hogy a földrengés sújtotta területet átkutassák, majd a romok alól, alagutakból, szűk járatokból felszínre hozzák, és az egészségügyi ellátópontokhoz eljuttassák a sérülteket. A gyakorlatot határozottan életszerűbbé és hitelesebbé tette, hogy a vöröskeresztes szerepjátékosok alakította sérültek közül többen „nem élték túl” a földrengést, vagyis holttestek felkutatása és kiemelése is osztályrészéül jutott a HUSZÁR tagjainak. Ebben nemcsak saját, jól kiképzett keresőkutyáik voltak segítségükre, hanem azok a külföldi kollégák is, akikkel nagyon szorosan kellett együttműködniük a feladatok során.
A HUSZÁR önkéntes mentőszervezet negyvenhat tagja hét kutyával és tizenegy technikai eszközzel dolgozott váltásban, összesen ötvennégy embert emeltek ki a romok alól, negyvennyolc sérültet és hat halottat találtak a földrengés sújtotta területen. A csapat két mentő alegysége váltásban dolgozott a kárhelyszíneken, vasbeton-, fém- és téglafalak áttörését, kötéltechnikai mentéseket, dúcolást és megtámasztást végzett az áldozatok kiszabadítása érdekében. A készletek pótlását és az ellátást a logisztikai egység oldotta meg, miközben újabb riasztások érkeztek. Antalicz Loránd tájékoztatása szerint a beavatkozó állomány tevékenységét az INSARAG irányelveknek megfelelő dokumentumok alapján rögzítette a csapat irányítása, valamint az eljárásrendnek megfelelően teljesítette a jelentési kötelezettségét a helyi hatóság (LEMA), a városi kutatás mentés koordinációs központja (UCC), valamint az Európai Unió Polgári Védelmi Műveleti Csapata (EU CPT) irányába is.
Mindezzel azt is gyakorolták, hogy a fizikai erőpróbán és együttműködésen túl mennyire gördülékeny a nemzetközi csoportok közötti információáramlás, mi a jelentésadás gyakorlata, gondot jelent-e az idegen nyelven kiadott feladatok pontos értelmezése, végrehajtása és azok visszajelzése.
A parancsnok összefoglalója szerint fegyelmezett, együttműködő és jól képzett társakra leltek a nemzetközi gyakorlaton, „számos olyan helyzet állt elő, amikor mi tanultunk új fogást a társaktól, de több olyan alkalom is adódott, amikor a magyar módszerek bizonyultak követendő példának” – fogalmazott az alezredes.
A gyakorlat legizgalmasabb része az alagúttűzoltással induló életmentés volt. A legnagyobb megpróbáltatást a folyamatos éberség és figyelem jelentette, a legfontosabb tapasztalatot a nemzetközi együttműködés hordozta, a legfelemelőbb pillanat a sikeres mentéseken túl a záróeseményen felhangzó ováció volt.
Fotó: Kalamár Norbert tűzoltó főhadnagy
|
