Ifj. Bodó László, a KÖTÉL (Kaposvári Önkéntes Tűzoltó és Életmentő Egyesület) tagjaként rendkívül aktív a tűzoltósportban. A legismertebb eredményeit eddig a TFA-n, vagyis a „Toughest Firefighter Alive” (kb. A világ „legkeményebb” vagy „legszívósabb” tűzoltója) bajnokságon szerezte. A megmérettetést magyarul gyakran „A legerősebb tűzoltó” néven emlegetik, de eredeti neve sokkal kifejezőbb, hiszen megmutatja, hogy itt az erő, a kitartás és a vasakarat tökéletes összhangja kell a győzelemhez.

Az eredmények

Ifj. Bodó László 2009-től versenyez a TFA-n, 2010-ben már az önkéntes csoport első helyén végzett, amit 2013-ig sikerült is tartania. Összesített kategóriában 2013-ban, 2015-ben és idén elsőként, 2014-ben és 2015-ben másodikként végzett.

2012-ben a Lépcsőfutó Országos Bajnokságon csapatversenyben és egyéniben is első lett, a II. Misina Tűzoltó Toronyfutó Versenyen 2017-ben abszolút, egyéni és páros kategóriában szintén az első helyet szerezte meg.

A tűzoltósportban elért eredményei elismeréséül 2015-ben gróf Széchenyi Ödön emlékplakettet kapott, melyet Dobson Tibor tű. ddtbk., az MTSZ elnöke adott át.

Önkéntesként is lehetséges

A kaposvári önkéntes tűzoltót arról kérdeztük, elégedett-e a legutóbbi TFA-szereplésével, ahol a legjobb magyar időt teljesítette.

– Nem igazán – válaszolja gondolkodás nélkül. – Egy ideig nem voltam lemaradva az abszolút első-második helyezettől, de sajnos sokat rontottam, a szombati versenynap nem az én napom volt.

Az idei TFA bajnokságon a harminc év alattiaknál férfi kategóriában a lengyel Rafal Bereza bizonyult a legjobbnak, a harminc és negyven év közöttiek versenyét a szintén lengyel Zdzieblo Marcin nyerte. A teljességhez viszont hozzátartozik, hogy ők már egészen más szinten versenyeznek.

– Ők gyakorlatilag profi sportolók, edzőtáborokba járnak – magyarázza ifj. Bodó László. – Egészen máshogy készülnek fel egy ilyen versenyre. Önkéntesként ilyen lehetőségek nem feltétlenül vannak, ezt el kell fogadni.

Mindez azonban nem tántorítja el attól, hogy újra meg újra megméresse magát, sőt. Azt vallja: az ilyen versenyek jó lehetőséget adnak arra, hogy olyan barátokkal találkozzon az ember, akikkel év közben a távolság miatt nincs erre lehetőség, ez is motiválja az embert.

– A sport mindig is az életem része volt. Labdaérzékem nincsen, társasjátékokban folyamatosan veszítek, ebben viszont jó vagyok – teszi hozzá félig viccelődve. – A TFA-n ugyanakkor nem csak a dobogósok teljesítménye a legkiemelkedőbb. Szerintem a legnagyobb tiszteletet azok érdemlik, akiknek nem sikerült bekerülni az élmezőnybe, mégsem adják fel, saját határaikat feszegetik és kitartanak – mondja ifj. Bodó László, arra utalva, hogy a TFA-t már önmagában végigcsinálni egy rendkívüli teljesítmény.

Önkéntesség = elhivatottság

Ami az önkéntességet illeti: ifj. Bodó László a KÖTÉL-nek 1998 óta tagja, édesapja (az egyesület elnöke) irányítása alatt szerette meg ezt a hivatást.

– Ez hivatás, vagy még inkább elhivatottság. Fontos, hogy mindenki visszaadjon valamit a társadalomnak; az önkéntesség ennek az egyik legjobb formája. Ami hajt minket, az kizárólag a tenni akarás, hiszen ez a pálya mentes az anyagi motivációtól. Ezt a közösséget szinte családomnak tekintem. Úgy gondolom, ha valaki önkéntesként, szabadidejét feláldozva segít környezetén, embertársain – legyen szó akár önkéntes tűzoltóról, akár polgárőrökről, természetvédőkről – az méltó a tiszteletre.

Fotók: ifj. Bodó László a 2015-ös TFA versenyen.

Címlapkép: ifj. Bodó László 2015-ben kitüntetést vesz át Dobson Tibor tű. dandártábornoktól, az MTSZ elnökétől.