A módosítás célja, hogy gyorsítsa a civil szerveztek nyilvántartásba vételi és változásbejegyzési eljárását. Ennek érdekében az ügyész az egyesület, az alapítvány és a sportról szóló törvény szerinti sportegyesület nyilvántartásba vételi és változásbejegyzési eljárásában már közvetlenül nem vesz részt, részére az iratokat nem kell kézbesíteni és önálló fellebbezési jog sem illeti meg. 

Törvényességi ellenőrzési jogkörében az egyesület, az alapítvány és a sportegyesület nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési kérelemének helyt adó, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételét elrendelő végzéssel szemben pert indíthat, azonban már nem elegendő, ha a végzés vagy az alapul szolgáló iratok jogszabálysértők, a keresetét közérdek sérelmére is kell alapítania. 

Az egyszerűsített eljárásban, ha a bíróság a rá vonatkozó határidőn belül nem dönt, a bejegyzés a törvény erejénél fogva megtörténik. A kérelmező a változásbejegyzési eljárás alatt a kérelmét nem egészítheti ki, csak a bíróság felhívására. 

A bíróság csak egy alkalommal adhat ki hiánypótlásra felhívó végzést, amelyben a kérelem minden hibáját meg kell jelölnie. Ezzel elkerülhetővé válik, hogy a változásbejegyzési eljárás az újbóli kérelmek, újbóli hiánypótlások miatt beláthatatlan ideig húzódjon. 

A jövőben a szervezeteknek az eltérő időpontban meghozott döntéseikből adódó változásbejegyzési kérelmeiket külön-külön kell benyújtaniuk. 

Bővül az eljárásban használható mintaokiratok száma és fajtája is (pl. elfogadó nyilatkozat), ezzel is csökkentve annak a veszélyét, hogy az okirat szövegezése vagy tartalma miatt a bíróságnak hiánypótlást kelljen elrendelnie. 

A Ptk. szerinti egyesületek és a sportegyesületek esetében a bíróság csak a legszükségesebb törvényi feltételek meglétét vizsgálhatja, így jelentéktelen, apróbb hibák miatt bírósági hiánypótlási felhívásra már nem kerülhet sor. A civil szervezetek és a sportegyesületek esetében a bíróság nyilvántartásba vételt elrendelő, a változásbejegyzési kérelemnek helyt adó, továbbá a közhasznú nyilvántartásba vételt elrendelő végzése azonnal jogerőssé válik, ellene fellebbezésnek nincs helye. A végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló eljárás, illetve a kérelemhez mellékelt iratok jogszabályba ütközése esetén az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz, pert indíthat.

A civil nyilvántartáshoz kapcsolódó a törvényességi felügyeleti eljárás egy egységes nemperes eljárásként kerül újraszabályozásra. Az ügyészt továbbra is megilleti a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésének joga, azonban az eljárás lefolytatása a nyilvántartó bíróság hatáskörébe tartozik. A bíróság törvényességi felügyeleti eljárásának szabályozása gyors és hatékony bírósági fellépést biztosít a személyegyesüléseknél tapasztalt törvénysértések elhárítására. A javaslat értelmében a civil nyilvántartásban szereplő szervezetek, azok tagjai és maga a bíróság is kezdeményezhet a jövőben törvényességi felügyeleti eljárást, ha ez a szervezet törvényes működésének biztosításához elengedhetetlen.

Forrás: jogaszvilag.hu