Előrelépés

Az MTSZ-en belüli egyeztetések alapján arra jutottunk, hogy a tervezet jogi előrelépést jelent az önkéntes tűzoltóságok intézményesítése felé, ugyanakkor még nem teremti meg az önkéntes mentő tűzvédelem országos, egységesen szervezett és kiszámíthatóan finanszírozott rendszerét.

Az MTSZ ezért a tervezethez benyújtott szakmai észrevételeiben nemcsak a konkrét jogszabályi változtatásokat értékelte, hanem javaslatokat fogalmazott meg a magyar tűzoltóság hosszabb távú fejlesztésére is.

Mit jelent a tervezetben szereplő változás?

A tervezetben mentő tűzvédelmi szempontból a legfontosabb változások:

• Megjelenik az önkéntes tűzoltóság új jogi fogalma.
• A korábbi „beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesület” elnevezést az „önkéntes tűzoltóság” váltja fel.
• Lehetővé válik a hivatásos állományúak önkéntes tűzoltó egyesületi tagsága.
• A megállapodás alapján végzett önálló tűzoltási és műszaki mentési feladatellátás szabályozása is megjelenik.

Ezek a rendelkezések az önkéntes tűzoltóságok intézményesebb jogállása felé mutatnak. Fontos azonban látni, hogy az önálló tűzoltási és műszaki mentési feladatellátás lehetősége nem teljesen új: a tervezet többek között a meglévő működési kereteket is átalakítja, illetve új terminológiába helyezi.

A legfontosabb kérdés tehát nem pusztán az új elnevezés, hanem az, hogy milyen feladatokkal, felelősséggel, feltételekkel és finanszírozással működhetnek majd ezek a szervezetek.

Milyen önkéntes tűzoltósági rendszert javaslunk?

Az MTSZ álláspontja szerint a magyar tűzoltóság jövőjét nem kizárólag abból a szempontból kell vizsgálni, hogyan tudja a hivatásos tűzoltóság még hatékonyabban bevonni az önkénteseket.

A valódi stratégiai kérdés az, hogy Magyarország mentő tűzvédelme milyen arányban, milyen feladatmegosztással és milyen finanszírozással építhető fel a hivatásos, önkormányzati és önkéntes tűzoltóságokra.

Az általunk javasolt modellben az önkéntes tűzoltóság nem egyszerűen egy civil szervezet, amelyet a hivatásos tűzoltóság szükség esetén igénybe vesz, hanem a mentő tűzvédelem szervezett, helyi vagy települési alapegysége.

Ez nem a hivatásos tűzoltóság visszaszorítását jelenti. Együttműködő, egymást kiegészítő rendszert jelent, amelyben:

• a hivatásos tűzoltóságok biztosítják a magasabb szintű, összetett és speciális beavatkozási képességeket;
• az önkormányzati és önkéntes tűzoltóságok erősítik a helyi jelenlétet, az elsődleges beavatkozást és a területi lefedettséget;
• a két szervezeti rendszer, állami felügyelet mellett, közös szakmai, irányítási és együttműködési rendben működik.

A fejlesztésnek a magyar településszerkezetből, a meglévő ÖTP és ÖTE-hálózatból és a tényleges veszélyeztetettségből kell kiindulnia.

Milyen feltételek hiányoznak még?

A tervezet fontos jogi lépéseket tesz, de több olyan alapvető kérdést nem rendez, amelyek nélkül nem alakítható ki működőképes országos önkéntes tűzoltósági rendszer.

Települési és önkormányzati felelősség: Tisztázni kell, hogy a településeknek milyen felelősségük és feladatuk van a helyi mentő tűzvédelem megszervezésében, az önkéntes tűzoltóságok működési feltételeinek biztosításában. Ehhez kapcsolódóan javasolt lakosság arányos finanszírozás meghatározása.

Országos képességalapú rendszer: Nem elegendő az egyes szervezetek jogállását meghatározni. Szükség van olyan országos rendszerre, amely a tényleges beavatkozási képesség, a felkészültség, a személyi és technikai feltételek, valamint a területi lefedettség alapján határozza meg az önkéntes tűzoltóságok szerepét.

Talán aprónak tűnik, mégis lényeges, hogy a tervezet egyenlőségjelet tesz a hatósági jellegre utaló jelzés, cím, rangjelzés használata és a gépjárműveken szereplő "TŰZOLTÓSÁG" felirat használata között. Ezt egy rossz beidegződés tovább élésének tartjuk! Közben a jogszabály – nagyon helyesen – ezeket a szervezeteket tűzoltóságként határozza meg.

Kiszámítható finanszírozás: A működéshez nem elegendő az időszakos pályázati támogatás. A feladatokhoz és a fenntartott képességekhez igazodó, kiszámítható normatív finanszírozásra van szükség. A támogatásnak figyelembe kell vennie a készenlétet, a vonulásokat, a képzést, a felszerelést és a ténylegesen fenntartott beavatkozási képességeket.

Egységes képzési és kompetenciarendszer: Olyan korszerű, moduláris képzési rendszerre van szükség, amely egységes alapokra épül, de a feladatokhoz és a beavatkozási szintekhez igazodó kompetenciákat biztosít. A képzésben a gyakorlati felkészítésnek és a rendszeres továbbképzésnek meghatározó szerepet kell kapnia.

A személyi biztonság és a biztosítás rendezése: Az önkéntes tűzoltók biztonságos feladatellátásához megfelelő védőfelszerelésre, egészségügyi alkalmassági és munkavédelmi feltételekre, valamint a feladatellátáshoz igazodó biztosítási és kártérítési szabályokra van szükség.

Területi lefedettség és teljesítménymérés: A fejlesztésnek mérhető célokra kell épülnie: hol, milyen beavatkozási képességre van szükség, milyen elérési idővel, milyen személyi és technikai feltételekkel, és milyen eredményességgel működnek a szervezetek.

Az önkéntes tűzoltóság és az önkéntes mentőszervezet nem ugyanaz

A tervezet az önkéntes mentőszervezetekkel is részletesen foglalkozik. Meghatározza polgári védelmi szerepüket, bevonásuk és szakmai irányításuk egyes szabályait, valamint fejlesztésük, minősítésük és alkalmazásuk kereteit. Az MTSZ álláspontja szerint fontos, hogy a két önkéntes szervezeti rendszer feladatai világosan elkülönüljenek, ugyanakkor együttműködésük is megfelelően szabályozott legyen.

A javasolt feladatmegosztás:

• Önkéntes tűzoltóság – mentő tűzvédelem
• Önkéntes mentőszervezet – polgári védelem és katasztrófaelhárítás

A két rendszer nem egymás versenytársa. Kiegészítik egymást, és sok esetben ugyanazok az önkéntesek, illetve egyesületek vesznek részt mindkét típusú feladatban. Éppen ezért a jogállás, az alkalmazás, a szakmai irányítás és a finanszírozás területén is világos szabályokra van szükség.

Az MTSZ hosszabb távú javaslatai

A benyújtott észrevételek és a hosszabb távú fejlesztési elképzelések alapján az MTSZ az alábbi irányokat tartja meghatározónak:

1. Az önkéntes tűzoltóságok intézményes megerősítése: az önkéntes tűzoltóságok legyenek a mentő tűzvédelem szervezett, helyi szereplői.
2. Önkormányzati felelősség: a helyi mentő tűzvédelem szervezésének és feltételeinek biztosítása kapjon egyértelmű szabályozást.
3. Országos képességalapú hálózat: a szervezetek feladatait és fejlesztését a tényleges képességekhez és a területi szükségletekhez kell igazítani.
4. Normatív finanszírozás: a működés és a fenntartott képességek kiszámítható finanszírozást igényelnek.
5. Korszerű képzés és minősítés: egységes alapokra épülő, kompetenciaalapú képzési és továbbképzési rendszer szükséges.
6. Biztonságos feladatellátás: a biztosítás, a munkavédelem, az egészségügyi alkalmasság és a védőfelszerelés rendszerét összehangoltan kell fejleszteni.
7. A hivatásos önkormányzati és önkéntes tűzoltóság együttműködésének fejlesztése: világos feladat-, irányítási, riasztási és együttműködési rendet kell kialakítani.
8. A két önkéntes rendszer összehangolása: az önkéntes tűzoltóságok és az önkéntes mentőszervezetek feladatait el kell határolni, együttműködésüket pedig rendezni kell.

A fejlesztéshez kapcsolódóan az MTSZ hosszabb távon egy olyan országos hálózat kialakítását tartja kívánatosnak, amelyben a települési és térségi szükségletekhez igazodó önkéntes tűzoltóságok a mentő tűzvédelem meghatározó szereplőivé válhatnak.

Az önkéntes tűzoltó egyesületek nagy érték

Fontos hangsúlyozni, hogy az önkéntes tűzoltó egyesületek működésének, közösségi szerepének és hagyományainak megőrzése továbbra is érték. Nem cél, hogy minden egyesületnek automatikusan önálló beavatkozó tűzoltósággá alakuljon. A különböző szervezeteknek a vállalt feladataikhoz, tényleges képességeikhez és helyi lehetőségeikhez igazodó szerepet kell biztosítani. Másrészt az egyesület az átalakulás után is

• közösségi és megelőzési tevékenységet végezhet;
• részt vehet a hivatásos tűzoltóságok munkájának támogatásában;
• meghatározott képességek megszerzésével magasabb szintű beavatkozási feladatokat vállalhat.

A fejlődésnek tehát nem kényszerű szervezeti átalakulást, hanem világos, teljesíthető és finanszírozott szakmai előrelépési lehetőséget jelent.

A tervezetet ezért egyszerre tekintjük lehetőségnek és hiányos szabályozási lépésnek.

• Lehetőség, mert az önkéntes tűzoltóság jogi elismerése és intézményesítése fontos előrelépés lehet a magyar tűzoltóság fejlődésében.
• Hiányos, mert önmagában nem rendezi az önkormányzati felelősséget, a működés feltételeit, a normatív finanszírozást, az országos képességalapú hálózatot, a képzést, a biztosítást és a személyi biztonságot.

Az MTSZ ezért azt képviseli, hogy a mostani törvénymódosítás nem tekinthető a fejlesztés végpontjának. A jogi keretek megteremtését követnie kell a működési, finanszírozási, képzési és szervezeti rendszer részletes kidolgozásának.

Összegezve

Az MTSZ célja egy olyan magyar tűzoltósági modell kialakítása, amely a meglévő értékekre és szervezetekre épít, figyelembe veszi az ország településszerkezetét és veszélyeztetettségét, és hosszú távon erősíti a mentő tűzvédelem egészét.

A mostani törvénytervezet egy fontos lépés lehet ezen az úton. De a valódi változás akkor következik be, ha az önkéntes tűzoltóságok nemcsak nevet és jogi elismerést, hanem feladatukhoz igazodó felelősséget, képességeket és biztosított működési feltételeket is kapnak.

Dobson Tibor ny. tű. vőrgy., elnök