Lássunk az ünnepnap kapcsán egy „tűzoltós” érdekességet, Erdélyre fókuszálva.
Az erdélyi magyarság lelkesen csatlakozott a márciusi forradalomhoz: Kolozsvár a magyar nemzeti mozgalom erdélyi fellegvára volt, itt ülésezett az erdélyi országgyűlés, amely 1848 májusában kimondta az uniót Magyarországgal. Ahol harcok vannak, ott tüzek is fellángolhatnak – de hogyan készültek erre ott helyben? Hiszen messze még a gróf Széchenyi Ödön nevével fémjelzett szervezett magyar tűzoltás megvalósulása – az „igazi” tűzoltóságok nem terjedtek még el.
Erre ad választ a Kolozsvári Híradó 1848. szeptember 22-i száma. Az oltalmi bizottság teljes készültségbe helyezte a várost:
- a városszéleken nemzetőrök ellenőrizték a gyanús személyeket és holmikat,
- a lövészszázad az őrtoronyból figyelte a külső és belső fenyegetéseket, köztük a tűztámadásokat is
- Lőszereket gyártottak, a fegyvereket ellenőrizték és kijavíttatták.
- És végül, ami számunkra a legérdekesebb: a nemzetőrségbe be nem állt polgárokat kötelezően tűzoltó szolgálatra osztották be.
(képünkön: Kolozsvári Híradó, 1848. szept. 22., részlet a címlapról)
|