Hírek

Hogyan változtatja meg a tűzoltók munkáját a klímaváltozás? – A viharok és az erős szél hatásai a beavatkozásokra
2025. július 31. 08:23
A klímaváltozás következményeként egyre gyakrabban és hevesebb formában jelentkeznek időjárási szélsőségek – köztük a heves zivatarok, szélviharok és villámlások. Ezek az események nemcsak gyakoribbá, hanem intenzívebbé is válnak, ami közvetlenül befolyásolja a tűzoltóságok munkaterhét, a beavatkozások típusát és kockázati szintjét. Az ilyen időjárási jelenségek különösen kiszámíthatatlanok, és jelentős kihívást jelentenek mind a megelőzés, mind az azonnali kárelhárítás szempontjából.

1. Műszaki mentések számának drasztikus emelkedése

A viharos erejű szél és a heves esőzések következtében rendszeressé váltak azok az események, amelyek műszaki mentést igényelnek.

  • Kidőlt fák, leszakadt vezetékek: A leggyakoribb viharkár a közutakra, épületekre vagy járművekre dőlt fák, illetve a szél által letépett elektromos vezetékek eltávolítása.

  • Megrongálódott tetőszerkezetek: A tetőborítások, kémények, díszítőelemek megbontása miatt magassági mentési feladatok is sűrűsödnek.

  • Áramszünettel összefüggő mentések: Különösen veszélyesek a sérült villamos hálózatok, amelyek közvetlen életveszélyt is okozhatnak.

 

2. Villámcsapások okozta tüzek és technikai károk

A villámcsapások nemcsak elektromos tüzeket idézhetnek elő, hanem elektromos berendezések, napelemrendszerek vagy távközlési hálózatok meghibásodásához is vezethetnek.

  • Tetőtüzek: Egyre gyakoribbak az olyan beavatkozások, ahol villámcsapás következtében gyullad ki egy családi ház vagy melléképület.

  • Rejtett tűzfészkek: A villámcsapás nyomán kialakuló, szigetelésbe beégett parázslások hosszabb ideig lappanghatnak, emiatt fokozott hőkamera-használat szükséges.

 

3. Belső elöntések, pincék, aluljárók víztelenítése

Az intenzív, rövid ideig tartó csapadékhullás túlterheli a csatornahálózatokat, főként városi környezetben.

  • Pinceelöntések: Lakóházak alagsorába, mélygarázsokba, gépészeti terekbe beömlő víz miatt egyre több szivattyús beavatkozásra van szükség.

  • Közlekedési akadályok: Elöntött utak, aluljárók, alacsonyabban fekvő csomópontok forgalmi zavarokat, balesetveszélyes helyzeteket okoznak.

 

4. Tűzoltás szélben: gyorsabb tűzterjedés, nagyobb kockázat

Az erős szél a tűzesetek során is fontos tényező, hiszen jelentősen gyorsítja a tűz terjedését, főként szabadtéri tüzeknél, de épülettüzeknél is.

  • Füstterjedés irányának megváltozása: A szél befolyásolja az oltási taktikát, veszélyesebbé teszi a belső beavatkozásokat.

  • Tűz ugrása más épületekre: Sűrűn beépített területeken az égő épületből a szél által szállított parázs újabb gyújtópontokat hozhat létre.

 

5. Általános terhelésnövekedés és bevetéstervezési kihívások

A viharos időszakok gyakran több órán vagy akár egy teljes napon át tartanak, és párhuzamosan számos helyszínt érintenek.

  • Kapacitáshiány: Egyszerre több tucat beavatkozás is szükségessé válhat, ami próba elé állítja a készenléti szolgálatokat, különösen kisebb tűzoltóságokon.

  • Önkéntes tűzoltók szerepe: Ilyen helyzetekben kulcsszerepe van az önkéntes egyesületek gyors mozgósításának és együttműködésének.

  • Előrejelzések fontossága: A meteorológiai riasztások és előrejelzések alapján történő előzetes személyzeti és technikai felkészülés jelentősen javíthatja a reagálási időt és hatékonyságot.

 

6. Tűzoltói biztonság a viharkárok elhárításánál

A vihar utáni terep kiszámíthatatlan, és a sérült környezet fokozott balesetveszélyt jelent.

  • Lógó ágak, instabil falak: A beavatkozók testi épségét fenyegető rejtett veszélyek felderítése és kizárása elengedhetetlen.

  • Éjszakai beavatkozások veszélyei: A hirtelen lezúduló viharok gyakran sötétedés után következnek be, így a megfelelő világítástechnika kulcsfontosságú.

 

Összegzés

A klímaváltozás hatására fellépő szélsőséges időjárási jelenségek, különösen a viharok és a viharos szél jelentős hatással vannak a tűzoltói tevékenységre. Nemcsak a beavatkozások száma, hanem azok komplexitása is nő. A jövőbeni felkészüléshez elengedhetetlen az eszközpark fejlesztése, az önkéntes erők integrálása, az időjárási riasztások figyelése, valamint a beavatkozási protokollok rugalmasabbá tétele.

 

A poszt a Rescue Security & Safety VIII projekt részeként jelent meg.

A projektet a Miniszterelnökség és
​a Balaton Fejlesztési Tanács támogatta