1. Műszaki mentések számának drasztikus emelkedése

A viharos erejű szél és a heves esőzések következtében rendszeressé váltak azok az események, amelyek műszaki mentést igényelnek.

• Kidőlt fák, leszakadt vezetékek: A leggyakoribb viharkár a közutakra, épületekre vagy járművekre dőlt fák, illetve a szél által letépett elektromos vezetékek eltávolítása.

• Megrongálódott tetőszerkezetek: A tetőborítások, kémények, díszítőelemek megbontása miatt magassági mentési feladatok is sűrűsödnek.

• Áramszünettel összefüggő mentések: Különösen veszélyesek a sérült villamos hálózatok, amelyek közvetlen életveszélyt is okozhatnak.

2. Villámcsapások okozta tüzek és technikai károk

A villámcsapások nemcsak elektromos tüzeket idézhetnek elő, hanem elektromos berendezések, napelemrendszerek vagy távközlési hálózatok meghibásodásához is vezethetnek.

• Tetőtüzek: Egyre gyakoribbak az olyan beavatkozások, ahol villámcsapás következtében gyullad ki egy családi ház vagy melléképület.

• Rejtett tűzfészkek: A villámcsapás nyomán kialakuló, szigetelésbe beégett parázslások hosszabb ideig lappanghatnak, emiatt fokozott hőkamera-használat szükséges.

3. Belső elöntések, pincék, aluljárók víztelenítése

Az intenzív, rövid ideig tartó csapadékhullás túlterheli a csatornahálózatokat, főként városi környezetben.

• Pinceelöntések: Lakóházak alagsorába, mélygarázsokba, gépészeti terekbe beömlő víz miatt egyre több szivattyús beavatkozásra van szükség.

• Közlekedési akadályok: Elöntött utak, aluljárók, alacsonyabban fekvő csomópontok forgalmi zavarokat, balesetveszélyes helyzeteket okoznak.

4. Tűzoltás szélben: gyorsabb tűzterjedés, nagyobb kockázat

Az erős szél a tűzesetek során is fontos tényező, hiszen jelentősen gyorsítja a tűz terjedését, főként szabadtéri tüzeknél, de épülettüzeknél is.

• Füstterjedés irányának megváltozása: A szél befolyásolja az oltási taktikát, veszélyesebbé teszi a belső beavatkozásokat.

• Tűz ugrása más épületekre: Sűrűn beépített területeken az égő épületből a szél által szállított parázs újabb gyújtópontokat hozhat létre.

5. Általános terhelésnövekedés és bevetéstervezési kihívások

A viharos időszakok gyakran több órán vagy akár egy teljes napon át tartanak, és párhuzamosan számos helyszínt érintenek.

• Kapacitáshiány: Egyszerre több tucat beavatkozás is szükségessé válhat, ami próba elé állítja a készenléti szolgálatokat, különösen kisebb tűzoltóságokon.

• Önkéntes tűzoltók szerepe: Ilyen helyzetekben kulcsszerepe van az önkéntes egyesületek gyors mozgósításának és együttműködésének.

• Előrejelzések fontossága: A meteorológiai riasztások és előrejelzések alapján történő előzetes személyzeti és technikai felkészülés jelentősen javíthatja a reagálási időt és hatékonyságot.

6. Tűzoltói biztonság a viharkárok elhárításánál

A vihar utáni terep kiszámíthatatlan, és a sérült környezet fokozott balesetveszélyt jelent.

• Lógó ágak, instabil falak: A beavatkozók testi épségét fenyegető rejtett veszélyek felderítése és kizárása elengedhetetlen.

• Éjszakai beavatkozások veszélyei: A hirtelen lezúduló viharok gyakran sötétedés után következnek be, így a megfelelő világítástechnika kulcsfontosságú.

Összegzés

A klímaváltozás hatására fellépő szélsőséges időjárási jelenségek, különösen a viharok és a viharos szél jelentős hatással vannak a tűzoltói tevékenységre. Nemcsak a beavatkozások száma, hanem azok komplexitása is nő. A jövőbeni felkészüléshez elengedhetetlen az eszközpark fejlesztése, az önkéntes erők integrálása, az időjárási riasztások figyelése, valamint a beavatkozási protokollok rugalmasabbá tétele.

A poszt a Rescue Security & Safety VIII projekt részeként jelent meg.

A projektet a Miniszterelnökség és ​a Balaton Fejlesztési Tanács támogatta

​