Kísérleti park

Képzeljünk el 13 darab teljesen egyforma, azonos tájolású 12 négyzetméter alapterületű házat, azonos kialakítással és berendezéssel, mindegyikben 30 érzékelővel. Ez a kutatók álma, ahol évente több millió adatból dolgozhatnak. Így aztán több évszakon át vizsgálták a különböző épületeket, mérve a belső hőmérsékletet, hőingadozást és a komfortérzetet. Óriási eltéréseket tapasztaltak.

Nyári póló

A kutatók legalább 5°C-kal alacsonyabb belső hőmérsékletet mértek a szigetelt házakban, mint a szigeteletlen társaikban egy meleg nyári napon, amikor a kinti hőmérséklet a 36 fokot ért el.

• A szigetelt, téglából vagy betonból készült házak hőmérői átlagosan 26°C-ot mutattak,
• a fa gerendaházak és a könnyűszerkezetes épületek 28°C és 29°C közöttit,
• a szigeteletlen téglaházak belső hőmérséklete meghaladta a 30°C-ot.

Téli nagykabát

A kísérletben télen azt vizsgálták, hogy milyen hatással jár a fűtés 48 órás kimaradása. A külső hőmérséklet 0 és 12 fok között változott.

• A szigetelt, 25 centiméter vastag tégla, vagy betonból készült házak 15-17 fokra hűltek le.
• A könnyűszerkezetes és fa gerendaházakban 11-13 Celsius fokot mértek két nap után.
• A szigeteletlen téglaház szobájában mindössze 4 fok volt.

A szigetelés mellett a falak tárolótömege is döntő hatású, ugyanis a nagytömegű falak könnyebben eltárolják a nap melegét, amit a hidegebb esti és éjszakai órákban kibocsátanak. Ez is hozzájárul a stabilabb beltéri hőmérséklethez.

Kutatók ezután számos megállapítást tettek az anyagok kiválasztásra, a falakra. Joggal kérdezhetjük: Mi köze mindennek a tűzoltáshoz?

Tűzoltási következmények – a helyiség szintjén

Talán több is, mint első látásra gondolnánk. Elsőként a külső határoló szerkezetek hőszigetelő képességének nagy változása következtében a modern épületben

• keletkezett tűz égéshője a jobb hőszigetelés következtében gyorsabban emelkedik, előbb bekövetkezik a flashover jelenség;
• a légmentesen záródó épületszerkezetek megkönnyítik a tökéletlen égésű tűzlefolyást, azaz elegendő éghető anyag áll rendelkezésre, de nem elég az oxigén, ami késlelteti a tűzjelzést és ezzel a tűzoltást;
• a légáramlást lehetővé tévő légtechnikai nyílások elősegítik az el nem égett, éghető gázok szétterjedését az épületben, ezzel megteremtve egy meghosszabbított bacdraft feltételeit;
• a többrétegű üvegszerkezetek jobban ellenállnak a tűznek, így a tüzet tovább tartják az épületen belül, s ezzel a forró égésgázok elvezetését és a friss levegő beáramlását is akadályozzák. A következmény: hőtorlódás, tökéletlen égésű tűzlefolyás és késleltetett tűzjelzés.
• Mindezt tovább árnyalja az a tény, hogy az épületekben lévő bútorzatban magas a szintetikusan előállított műanyagtermékek aránya, amelyek ezeket a jelenségeket felerősítik.

Egyszóval más szakmáktól is tanulhatunk a tűzoltásról, és érdemes másként tekinteni a környezetünkben épülő legújabb, akár nulla energiaigényű épületekre.

A poszt a Rescue Security & Safety VIII projekt részeként jelent meg.

A projektet a Miniszterelnökség és ​a Balaton Fejlesztési Tanács támogatta

​