Hírek

Lítiumion-akkumulátorok szállítása hajón: mik a veszélyek?
2025. május 19. 08:50
A Kanadai Közlekedési Minisztérium (Transport Canada) 2024-ben közzétett kutatása a tengeri szállítás során zárt terekben (például konténeres rakterekben vagy zárt roll-on/roll-off terekben) szállított energiatároló rendszerek (ESS) veszélyeit vizsgálta az aktuális Nemzetközi Tengeri Veszélyes Áruk Szabályzata (IMDG-kódex) alapján.

A tanulmány célja az volt, hogy felmérje az ESS-ek jelentette kockázatokat, azonosítsa a szabályozási hiányosságokat, és javaslatokat tegyen a biztonság növelésére.(tc.canada.ca)

 

Háttér és célkitűzés

A nagy méretű energiatároló rendszerek (BESS, ezekről korábban is írtunk már) olyan eszközök, amelyek nagy teljesítményű akkumulátorcsomagokat tartalmaznak, valamint a működéshez szükséges alrendszereket (vázszerkezet, valamint különféle biztonsági és monitoringrendszerek). Mivel sok ilyen rendszer külföldön készül, gyakran tengeri úton szállítják őket Kanadába és más országokba. A hajók zárt raktereinek korlátozott hozzáférhetősége és a tengeri környezetben rendelkezésre álló kevesebb erőforrás miatt egy esetleges baleset (például tűz vagy veszélyes anyagok szivárgása) súlyos következményekkel járhat. Ezért elengedhetetlen a megfelelő veszélyértékelés és a szabályozási keretek felülvizsgálata a közbiztonság érdekében.

 

Módszertan

A kutatás során áttekintették a kereskedelmi forgalomban elérhető BESS-típusokat és a vonatkozó szabályozásokat. Információkat gyűjtöttek a különböző hajótípusokról, valamint az egyes BESS-típusok fizikai és kémiai tulajdonságairól. Ezek alapján veszélyazonosítást (HAZID) végeztek, hogy feltárják az esetleges meghibásodási módokat és azok következményeit, valamint áttekintették a meglévő biztonsági intézkedéseket. A HAZID workshop, szakértői interjúk és a tengeri BESS-szállításban tapasztalt személyek visszajelzései alapján azonosították a tudásbeli hiányosságokat és a szabályozási elemeket, valamint javaslatokat tettek a biztonság növelésére.

 

Eredmények

A kutatás hét különböző energiatároló technológiát azonosított: lítium-ion (LIB), nátrium-ion (SIB), ólom-sav, nikkel-alapú, cink-alapú, nátrium-alapú (SIB kivételével), áramlásos akkumulátorok, elektrokémiai kondenzátorok, fázisváltó anyagok (PCM) és hő-kémiai hőtárolók (TCHS).

A lítiumion-akkumulátorok (LIB) jelentik a legnagyobb kockázatot a tengeri szállítás során. Különböző stresszhatások (például túlmelegedés vagy mechanikai sérülés) esetén ezek az akkumulátorok a hőmegfutás állapotába kerülnek, amely tűzhöz vagy robbanáshoz vezethetnek. A nátrium-ion akkumulátorok (SIB) hasonló veszélyeket hordoznak, bár egyes típusai stabilabbak és 0%-os töltöttségi állapotban is szállíthatók, ami csökkenti a kockázatot.

Az ólom-sav, nikkel-alapú, cink-alapú és nátrium-alapú akkumulátorok főként a szivárgás és a korrozív anyagok jelenléte miatt jelentenek veszélyt. Az áramlásos akkumulátorok és elektrokémiai kondenzátorok esetében a fő kockázat a szivárgás és a gyúlékony anyagok jelenléte. A fázisváltó anyagok (PCM) és hő-kémiai hőtárolók (TCHS) esetében a tűzveszély és a mérgező gázok kibocsátása a fő aggodalom.

 

Következtetések és javaslatok

A jelenlegi szabályozások nem mindig tükrözik a BESS-ek által jelentett tényleges kockázatokat, különösen a lítiumion-technológia esetében. Ezért a szállítók gyakran a szabályozásokon túlmutató óvintézkedéseket tesznek. A kutatás javasolja a szabályozási keretek felülvizsgálatát, a veszélyazonosítási módszerek fejlesztését, valamint a tengeri személyzet képzését az ESS-ekkel kapcsolatos vészhelyzetek kezelésére. (resources.essinc.com)

A tanulmány hangsúlyozza, hogy a tengeri BESS-szállítás biztonságának növelése érdekében elengedhetetlen a szabályozások aktualizálása és a tudásbeli hiányosságok pótlása.

 

A poszt a Rescue Security & Safety VIII projekt részeként jelent meg.

A projektet a Miniszterelnökség és a Balaton Fejlesztési Tanács támogatta