Az akkumulátoros energiatároló rendszerekkel kapcsolatos problémákról több bejegyzésünk szól már. Az ezekben lévő lítiumion-akkumulátorok kapcsán a legnagyobb veszély a hőmegfutás (thermal runaway), amely egyfajta rendkívül gyorsan lezajló láncreakció, amely jelentős nyomásnövekedéssel, mérgező gázok kibocsátásával, robbanással és heves tűzzel jár. 

A megújuló energiaforrások (jelen esetben a napenergia) felhasználása, illetve annak jellege miatt a BESS-ek azonban valószínűleg egyre nagyobb körben el fognak terjedni, hiszen

• lehetővé teszik, hogy az olcsón megtermelt áramot használjuk fel csúcsidőszakban, amikor a hálózati villamosenergia ára magasabb,

• csökkentik a hálózati függőséget a tárolt energia révén,

• áramkimaradás esetén is biztosítják a szükséges energiát.

A hazai e-autótűzoltási gyakorlatban elterjedőfélben lévő oltólándzsát (amelynek segítségével az akku burkolata átszúrható, és a hűtőközeg (a víz) közvetlenül a hőmegfutás alatt lévő cellákhoz juttatható) itt nem lehet alkalmazni. A sprinkleres, oltógázos rendszerek segíthetnek – de még ezzel sem érhető el a cellák közvetlen hűtése. A kifejezetten erre kifejlesztett Fike Blue jó példa arra, hogyan oldható meg ez.

Hűtés, speciális folyadékkal

A Fike Blue az oltórendszer és egyúttal az oltóanyag neve is. A működési elv egyszerű, nem tér el sokban az e-oltólándzsa működési elvétől. 

Ahogyan a videón is látható, a szenzorok által leadott jelzéseknek megfelelően a telepített csöveken keresztül az oltórendszer speciális oltóanyaggal árasztja el a problémás cellákat. Habár a gyártó nem adott meg pontos adatokat a „Blue” fantázianevet viselő folyadékról, azt tudjuk, hogy a forráspontja 400 °C, vagyis a víznél jóval hatékonyabban tudja hűteni a több száz fokos cellákat. A gyártó közlése szerint ráadásul a folyadék jóval kevésbé vezeti az elektromosságot, mint a víz, így tehát a rövidzárlat kialakulásának esélye is alacsonyabb.

Bár a gyártó szerint a folyadék PFAS-mentes, és a működési elv miatt értelemszerűen a sima oltóvíznél jóval kevesebb szükséges a használatkor, azt nem tudjuk, hogy milyen környezetterheléssel lehet számolni.

A megoldás ugyanakkor jó példa arra, miként „húzza magával” az akkumulátoros energiatároló rendszerek piaca a tűzoltó rendszerek fejlesztését – szükség is lesz rá az elkövetkezendő években.

A poszt a Rescue Security & Safety VIII projekt részeként jelent meg.

A projektet a Miniszterelnökség és a Balaton Fejlesztési Tanács támogatta

​