Mit nevezünk homlokzati hőszigetelő rendszernek?
Ezek többrétegű, ragasztott, táblás hőszigetelő lapok, amelyeket bevonatréteggel (vékonyvakolattal) látnak el. Nagyon fontos, hogy ezekben sem szerelt burkolat, sem légrés nem található.
Elnevezésük:
- „THR” (Teljes homlokzati Hőszigetelő Rendszer)
- angolul ETICS (External Thermal Insulation Composite Systems)
- németül WDVS (Wärmedämmverbundsysteme)
Ez utóbbiakat, különösen az angol gyakori hazai használata miatt érdemes ismerni.
Mi a készlet és mit hibáznak ezzel?
A 305/2011/EU rendelet (közismertebb nevén CPR-rendelet) értelmében a homlokzati hőszigetelő rendszerek (THR) készletnek minősülnek, ami azt jelenti, hogy a rendszer „elemeit” az építés helyszínén össze kell építeni ahhoz, hogy az épületben a funkcióját ellássa. Ezét ezeket egybeépítve vizsgálják és minősítik az erre hivatott intézetek.
- Megfelelőségük a teljes rendszerre, mint egységre vonatkozik.
- A rendszert forgalmazó minden eleméért felel, azokért is, amiket nem ő gyártott, de beépített.

A képen látható, hogy egy homlokzati hőszigetelő rendszer több elemből áll, ezeket egy gyártó egybeépíti és a megoldását független vizsgáló intézetben minősíteti.
A hibát rendszerint ott követik el, amikor
- a rendszerhez tartozó elemek helyett más (általában olcsóbb) anyagokat építenek be, ill.
- a kivitelezés nem a rendszerre vonatkozó kivitelezési előírásoknak megfelelően történik, akkor az így kialakított szerkezet (ami nem rendszer!) tűzvédelmi teljesítménye nem igazolható és általában nem is teljesül.
Hol találunk útmutatást a kivitelezési hibák elkerüléséről?
- A rendszergazdák alkalmazástechnikai útmutatóiban.
- A Magyar Építőkémia és Vakolatszövetség (MÉVSZ) által kiadott műszaki irányelvekben.
A Kivitelezési Irányelv nem csak a hőszigetelő rendszerek beépítésének szabályait és lépéseit tartalmazza, hanem a leggyakoribb kivitelezési hibákat, azok következményeit és a javítás lehetséges módozatait is.
A felsorolásban megtaláljuk a tűzvédelmi kockázatot jelentő hibákat is:
- a pont-perem ragasztási módszer elhagyását,
- a túl vékony felületerősítő kéreg veszélyeit,
- a nem megfelelő módon vezetett üvegszövet kialakításának a következményeit is.
Segítsünk ellenőrizni a Nemzeti Műszaki Értékelést (NMÉ)!
Magyarországon a homlokzati hőszigetelő rendszerek beépítésének elengedhetetlen feltétele az NMÉ megléte (a külföldön kiállított ETA-dokumentumok nem tartalmazzák a hazai homlokzati tűzterjedés vizsgálat eredményeit). Ez a dokumentum a rendszervizsgálatok alapján tartalmazza mindazon paramétereket, melyek a homlokzati hőszigetelő rendszer teljesítményét meghatározzák, de nem csak az alkalmazott anyagokra ad meg követelményértékeket, hanem a kivitelezés egyes lépéseit is pontosan előírja. Ennek oka az, hogy a hőszigetelő rendszerek valós teljesítményét az alkalmazott anyagok minősége és azok beépítési módja együttesen határozza meg.
Tűzvédelmi szempontból a hőszigetelő rendszerek esetében általában két vizsgálatot végeznek el.
- tűzvédelmi osztályba sorolás, melynek eredménye egy olyan betű-szám kombináció (pl. B, s1, d0), mely a kérdéses szerkezet éghetőségéről, füstfejlesztéséről és égve-csepegési tulajdonságairól ad információt.
- homlokzati tűzterjedés vizsgálat. Ennek eredménye percben fejezi ki azt az időtartamot, aminek eltelte után a rendszer várhatóan égni kezd, azaz tűzterjedési határállapotba kerül. Ebből az is kiolvasható, hogy az adott rendszer milyen épületmagasságig építhető be.
Mit, hova szabad beépíteni?
Az OTSZ a homlokzati tűzterjedési határérték-követelmény az épületek szintszámának függvényében a vonatkozó műszaki követelmény szerinti vizsgálattal igazoltan lehet
- földszint és legfeljebb 2 további szint esetén Th ≥ 15perc;
- földszint és legalább 3, legfeljebb 4 további szint esetén Th ≥ 30 perc;
- földszint és 4-nél több további építményszint esetén Th ≥ 45 perc.
Összegezve
Az egyes beépítési helyzetekben a követelmény-értékeket (pl. Th ≥ 45 perces homlokzati tűzterjedés határérték, legalább „B” tűzvédelmi osztály) a legtöbbször az OTSZ határozza meg. Az ÉMI vizsgálatai alapján kiállított NMÉ azt határozza meg részletesen, hogy ezek a követelmények mely anyagok, milyen módon történő beépítése esetén igazolhatók.
A poszt a Rescue Security & Safety VIII projekt részeként jelent meg.
 |
A projektet a Miniszterelnökség és a Balaton Fejlesztési Tanács támogatta
|
|
|