Belső tűznél 

Az ablakon kicsapó láng melegíti a homlokzatburkolatot, különösen az ablakkáva gyengébb kialakításánál tud a láng a burkolatba bemenni, ezt követően a belső nehezen éghető hőszigetelő anyag a hő hatására olvadni kezd és az így kialakuló légrésen terjed a tűz felfelé.

Belső tűznél az ablakon kitörő láng (balra)  |  Hőszigetelt ablakkáva (jobbra)

Külső tűznél

Valamilyen, rendszerint a fal melletti szeméttároló, parkoló jármű, egyéb anyag tüzeként megjelenő külső láng melegíti a homlokzatburkolatot, amíg az meg nem nyílik, ekkor tud a láng a burkolatba bemenni. Ezt követően a folyamat hasonló, a belső nehezen éghető hőszigetelő anyag a hő hatására olvadni kezd és az így kialakuló légrésen terjed a tűz felfelé. Mindez rendkívül gyors tűzterjedést és nagy mennyiségű, sűrű, fekete, mérgező füstöt eredményez. 

Az épület fala közelében parkoló autók tüze veszélyeztette az épület homlokzatát 

Tűzterjedési lehetőségek az épülethomlokzaton

1. Légréses homlokzatnál a falszerkezet és a homlokzatburkolat között légrés van, így az oda bejutó tűz a kürtőhatás révén terjedhet, ha nincs a légréses homlokzat az előírt módon kialakítva. (Erről külön számolunk be.)

2. A burkolat alól belső vagy külső tűz hatására kiolvad az éghető anyagú hőszigetelés és az így keletkezett résen alakul ki a kürtőhatás és terjed a tűz. 

Védősín akadályozza meg a külső láng behatolását, de mi lesz az erkélynél?

3. A hőszigetelő lapokat a falszerkezethez gyengén (nem az előírt módon) rögzítették, ezért hő hatására a lapok „elválnak” a falszerkezettől és kialakul a légrés, amitől a tűz a már leírt módon gyorsan terjed. 

Nem megfelelő ragasztás, légrés keletkezett (balra)  |  Rosszul kialakított ablakkáva, itt átterjed a tűz (jobbra)

4. Az ablakon kicsapó láng a felette lévő ablakkáva gyengébb kialakításánál belép a burkolatba, az hő hatására olvadni kezd és az így kialakuló légrésen terjed a tűz felfelé. 

A PUR szigetelő ki fog égni és máris szabad a tűz útja

5. Az éghető anyagú hőszigetelő burkolat közelében keletkező tűz hőhatása gyújtja meg a burkolatot, ez – a hőhatás mértékétől függően – kezdetben légrésen, majd a teljes felületen terjed. 

6. Egymással szöget bezáró homlokzatok nyílászárói között kialakuló hő- és lánghatás következtében. 

Szemeteskuka tűz, 10 cm vastag EPS homlokzati hőszigetelés, egymással szöget bezáró homlokzat

7. A tető alatti legfelső szint nyílászárója és a nem megfelelően kialakított és/vagy éghető anyagú eresz között. 

Az ablak és az eresz között nincs védőtávolság, éghető anyagú hőszigetelés csak szabálytalanul készíthető. Az ablakon kicsapó lángok miatt pillanatok alatt kigyulladnak. 

​Nem éghető hőszigetelő anyag, nincs tűzterjedés (balra)  |  Nem éghető hőszigetelő sávok, akadályozzák a tűzterjedést

Következmény – Kürtőhatás

A homlokzatburkolatban a belépő láng hatására kialakuló légrésekben, a függőleges irányú terjedés következtében, a környezeti levegőnél itt sokkal magasabb hőmérséklet miatt az égéstermékek fajsúlya kisebb, ezért intenzív felfelé áramlás alakul ki. A hőmérséklet emelkedésével ez a felfelé áramlás felgyorsul. Ezért minél magasabb az épület annál nagyobb felhajtóerővel kell számolnunk. 

Ennek eredménye a hőszigetelő réteg kiégése, kiolvadása, amelynek következtében légrés alakul ki a vakolatréteg és a falszerkezet között és ezen a láng – a kürtőhatás következtében – nagy sebességgel terjed felfelé.

A homlokzati légrésekben történő terjedéshez hasonlóan zajlik a többszintes épületek lépcsőházaiban, a liftaknáiban és a gépészeti aknáiban, valamint a légtechnikai vezetékeiben kialakuló huzathatás okozta tűzterjedés. 

A poszt a Rescue Security & Safety VIII projekt részeként jelent meg.

A projektet a Miniszterelnökség és a Balaton Fejlesztési Tanács támogatta

​

A poszt a Rescue Security & Safety VIII projekt részeként jelent meg.

A projektet a Miniszterelnökség és a Balaton Fejlesztési Tanács támogatta

​