|
Széchenyi Ödön Törökországba először 1870-ben látogatott el, éppen egy nagy isztambuli tűzvészt követően. A pusztítást látva felajánlotta szolgálatait Abdülaziz szultánnak, végül megkapta az isztambuli tűzoltóság felállításának feladatát. Ez a misszió a rendkívüli nehézségei ellenére is élete végéig elkísérte. 1880-ban az első keresztény lett, akit pasa rangra emeltek. 1922-ben bekövetkezett haláláig Isztambulban élt, idős korában is személyesen irányította a tűzoltást. Az 1990-es évek elején róla nevezték el Isztambul első tűzoltó múzeumát, mely azonban a Beşiktaş városrészbe történő költözése után a Tűzoltó Múzeum elnevezést kapta. A múzeum Széchenyi Ödönről szóló részében 2020. október 7-én került felavatásra Szabó Tamás ötvös és Kovács Zoltán szobrászművész közös alkotása, egy bronz Széchenyi-emléktábla, mely a Magyar Tűzoltó Szövetség ajándékaként került a török intézménybe. A feriköji katolikus temetőben található sírját pedig mind a mai napig évente megkoszorúzza az isztambuli tűzoltóság.
Az idei évi, tűzoltóság hete keretében rendezett ünnepi koszorúzáson részt vett Dobson Tibor nyá. tű. vezérőrnagy, a Magyar Tűzoltó Szövetség elnöke és delegációja, dr. Pintér Attila főkonzul és Sipos Áron intézetigazgató, valamint török részről Isztambul Nagyváros Katasztrófavédelmi igazgatója Emir Fatih Akbulat, Evrim Engin tűzoltósági igazgatóhelyettes és Eri Suat Alp tűzoltó.
A koszorúzást követően a Yıldız Műszaki Egyetemen nyílt meg az Évad során a Magyar Nemzeti Levéltár által életre hívott „Befogadó állam” című kiállítás, amelyben Széchenyi Ödön pasáról is szó esett. A kiállítás további apropója, miszerint idén ünnepeljük a Rákóczi-szabadságharc kitörésének 320., illetve emlékezünk meg az 1848/49-es szabadságharc 175. évfordulójáról. A két szabadságharc üldözött vezetőit az Oszmán Birodalom fogadta be. Az 1848/49-es szabadságharcot követően a vezető eliten kívül a törökök számos menekülő katonának is otthont adtak, akik közül többen az oszmán hadseregben folytatták katonai pályafutásukat.
A tárlaton bemutatásra kerül II. Rákóczi Ferenc és kísérete rodostói élete, Kossuth és más magyar emigránsok vidini és kütahyai mindennapjai, a 20. század eleji magyar-török diplomáciai kapcsolatok megélénkülése révén megvalósuló Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatalához és 1906. október 29-én történő újratemetéséhez kapcsolódó iratok. A magyarok emigrációja a 20. században is folytatódott, például a második világháború kitörését, majd bukását és az 1956-os forradalom és szabadságharcot követően. A török területre irányuló magyar emigrációnak számos pozitív hozadéka volt a török állam számára is: az áttelepülő magyarok ösztönözték a birodalom modernizációs folyamatait és a kultúrcserét – ezen kontextusban Széchenyi Ödönnek is fontos érdemei voltak. A kiállítás kurátora dr. Schmidt Anikó, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára osztályvezetője.
A tárlat Isztambult és Rodostót követően a Yıldız Műszaki Egyetem Davutpaşa Kampuszában található Sancaklar Köşk történeti épületben került megnyitásra. A megnyitón beszédet mondott dr. Pintér Attila főkonzul, Dobson Tibor nyá. tű. vezérőrnagy, a Magyar Tűzoltó Szövetség elnöke, Prof. Dr. Nur Urfalıoğlu diákügyekért felelős dékánasszony és Prof. Dr. Ahmet Göksel Ağargün, a Yıldız Műszaki Egyetem rektorhelyettese, majd a tematikáról előadást tartott Kovács Gergő kulturális attasé.
A 19-20. század során az Oszmán Birodalomban és Törökországban új otthont találó, és a különféle modernizációs folyamatban kulcsszerepet játszó magyarok emlékének ápolása törökországi külképviseleteink fontos feladata, amelyre a jövőben is kiemelt figyelmet érdemes fordítani.
dr. Pintér Attila
főkonzul
 |
Az esemény a Miniszterelnöki Kabinetiroda támogatásával valósult meg. |
|
|
