Hírek

Veszélyes anyagokat szállító járművek – teendők, tudnivalók
2024. március 27. 08:17
A különféle veszélyes anyagokat szállító tehergépjárművek komoly környezetvédelmi és egészségügyi kockázatokat eredményezhet, ezért érdemes áttekintenünk a műszaki mentés feladatait, kitérve arra is, mi a teendő olyankor, ha veszélyes anyagokat szállító jármű balesetéről van szó.

Amikor veszélyes anyagokról beszélünk, összefoglalóan olyan anyagokra gondolunk, amelyek potenciálisan veszélyt jelenthetnek az élő környezetre, az emberi egészségre. Ilyenek lehetnek a mérgező gázok, a maró hatású folyadékok, a fertőző anyagok, a robbanóanyagok (többek között).

Gépjárművek azonosítása

Az alábbi képen is látható, hogy a teherautókon több helyen is rögzítik a rakományra utaló veszélyesanyag-táblákat: a hátsó lökhárítón, oldalt, illetve a gépjármű orrán.

Egy ilyen gépjármű balesete esetén rendkívül fontos, hogy – amennyiben önkéntes tűzoltóként, polgárőrként elsőként érünk a helyszínre – leolvassuk az ezen a táblán található számsokorat, és továbbítsuk azt a katasztrófavédelem diszpécserének. Mindeközben azonban nem tehetjük ki veszélynek magunkat! Számos veszélyes anyag veszélyes, mérgező füstöt, illetve gőzöket bocsát ki, amely bőrön át is felszívódhat.

 

A műszaki mentés feladatai

Fontos kitétel: a tűzvédelmi törvény a műszaki mentést a tűzoltóság feladatává teszi, valamint meghatározza annak fogalmát is:

„Műszaki mentés: természeti csapás, baleset, káreset, rendellenes technológiai folyamat, műszaki meghibásodás, veszélyes anyag szabadba jutása vagy egyéb cselekmény által előidézett veszélyhelyzet során az emberélet, a testi épség és az anyagi javak védelme érdekében a tűzoltóság részéről – a rendelkezésre álló, illetőleg az általa igénybevett eszközökkel – végzett elsődleges beavatkozói tevékenység.”

A műszaki mentés területei (vastaggal szedve a jelen áttekintőben tárgyalt témakörök):

  • épületkárok, építménybalesetek;
  • közlekedési balesetek;
  • természetes vizekben (folyó és álló vizek) bekövetkezett balesetek;
  • csatornákban, kutakban és egyéb víztározókban bekövetkezett balesetek;
  • közüzemi berendezések, közművek meghibásodásával összefüggő veszélyhelyzetek, balesetek;
  • magasban, mélyben, föld alatti üregekben, barlangokban bekövetkezett balesetek;
  • veszélyes anyagok szabadba jutása, nukleáris balesetek;
  • elemi csapások (árvíz, belvíz, viharkár, földrengés, földcsuszamlás), valamint minden hasonló esetben élet és vagyonmentés.

A műszaki mentés során végrehajtandó főbb feladatok a következők:

  • életmentés;
  • közvetlen élet- és balesetveszély elhárítása;
  • tárgyak és anyagi javak mentése;
  • az esemény által okozott további környezeti károk mérséklése;
  • a közúti forgalom helyreállításának elősegítése.

 

A műszaki mentéssel összefüggő főbb feladatok (eseménytípustól függetlenül)

A műszaki mentési feladatok végrehajtását a Tűzoltási Szabályzat egyes előírásai (pl. a jelzés értékelése, a riasztás, vonulás, az előkészítés, visszajelzés, stb.) szerint kell elvégezni. A műszaki mentés első és legfontosabb feladata a felderítés.

A felderítés során:

  • meg kell állapítani, hogy van-e életveszély;
  • meg kell határozni a veszély jellegét;
  • meg kell állapítani a veszélyeztetett terület (kárhely) nagyságát, határait, biztonsági zónáit;
  • dönteni kell a feladatok végrehajtási sorrendjéről (egyidejűségéről), szükséges erők, technikai eszközök biztosításának módjáról (kirendeléséről);
  • fel kell deríteni az egészségre, testi épségre legkevésbé veszélyes munkafeltételek lehetőségét;
  • gondoskodni kell − ha indokolt − a biztonsági zóna határainak jelöléséről, a kiürítés végrehajtásáról, a veszélyeztetett területen belüli mozgásról.

A beavatkozásnál:

  • meg kell határozni a feladat végrehajtás műveleteit, a kapcsolattartás formáit;
  • a műszaki mentési feladatot, az életveszély elhárítás kivételével csakúgy szabad végrehajtani, hogy az a műszaki mentésben résztvevők testi épségét ne veszélyeztesse;
  • a beosztott személyi állomány tagjai csak akkor hajthatnak végre önálló elhatározással feladatot ha életük, testi épségük veszélybe kerül;
  • a végrehajtás során védeni kell saját és egymás testi épségét;
  • az élet vagy testi épség előre látható veszélyeztetése esetén a feladatot önkéntes jelentkezés alapján kell végrehajtani, ha erre jelentkező nincs (jelentkezés hiányában) a kárhelyparancsnok dönt a kijelölésről;
  • az élet, testi épség kockáztatásával járó feladat végrehajtását a kárhelyparancsnok személyesen irányítsa;
  • műszaki mentés korlátozott látási viszonyok között csak halaszthatatlan esetben végezhető. A szükséges megvilágításról gondoskodni kell;
  • a kárhelyre elsőnek kiérkező tűzoltóegység parancsnoka;
  • ha a feladat végrehajtása során akadályozó körülmény van, azt haladéktalanul jelenteni kell a közvetlen irányító parancsnoknak;
  • a tűzoltó egyesület, önkéntes tűzoltóság, valamint a létesítményi tűzoltóság tagjait − ha azok nem az adott kárhely dolgozói, vagy nem rendelkeznek kellő ismerettel − csak olyan feladatokkal lehet megbízni, amely testi épségüket nem veszélyezteti, és védőfelszereléseik vagy technikai eszközeik alkalmasak a feladat végrehajtására;
  • a műszaki mentési munkálatokat − mint elsődleges beavatkozást − addig kell végezni, amíg a közvetlen veszély elhárult.

 

Műszaki mentés közlekedési baleseteknél

  • Közlekedési baleset alatt a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedés forgalmi hálózatában, útvonalán bekövetkezett olyan eseményt (eseménysort) kell érteni, amely(ek) során emberi élet, tárgyak (anyagok) vannak veszélyben vagy ennek következtében haláleset, személyi sérülés történt.
  • A közlekedési balesetről beérkezett jelzés vételét követően értesíteni kell a rendőrséget, az esetlegesen közreműködő szervezeteket, és ha az indokolt, szakértő(k) kirendelésére kell intézkedni.
  • A kárfelszámolási munkák végzéséhez – ha az indokolt – további erők, eszközök kirendelésére kell intézkedni, amennyiben vonuló egység létszáma, a rendelkezésre álló technikai eszközök a feladatok végrehajtására nem elegendők.
  • A felderítés, a beavatkozás során elsődlegesen az életveszély elhárítására, a testi épség és anyagi javak védelmére, a tűz- és robbanásveszély megakadályozására, valamint a további balesetek megelőzésére kell törekedni.

 

Beavatkozás közúti, vasúti jármű balesetnél

a) A baleset jelzésének vételekor a Tűzoltási Szabályzatban meghatározott adatok rögzítésén túl az alábbi kiegészítő adatokat kell kérni:

  • milyen típusú jármű(vek) szenvedett (szenvedtek) balesetet;
  • mi a látható jellemzője a hajtóanyagnak, rakománynak (veszélyt jelző tábla, halmazállapot, szállítási mód stb.), mit tartalmaznak az okmányok;
  • milyen volt a jármű haladási iránya, valamint a balesetet követően milyen az elhelyezkedése (felborult, forgalmi akadályt képez);
  • milyenek az időjárási viszonyok;
  • milyen a káresemény megközelítésének a lehetősége.

 

b) A kárhelyet megfelelő körültekintéssel kell megközelíteni, az eseménytől függően a személyi védőfelszerelések használatát el kell rendelni.

c) A felderítés során meg kell állapítani

  • a személyi mentés végrehajtásának szükségességét, a bajbajutottak számát, a mentés módját;
  • látható jelenségek (anyagkifolyás, szétszóródás) alapján a várható következményeket (pl. tűz- vagy robbanásveszély lehetőségét);
  • a járművön van-e elhelyezve veszélyes anyag jelenlétére utaló tábla vagy bárca, mit tartalmaznak a fuvarokmányok;
  • milyen intézkedések szükségesek a beavatkozáshoz, a további veszélyek elhárításához;
  • szükség van-e – különösen a veszélyes anyagokat szállító járművek esetén – az anyag(ok)ra vonatkozó további információk beszerzésére.

d) Intézkedéseket kell tenni a forgalom leállítására, elterelésére vagy szükség esetén a kárhelyet zárt területté kell nyilvánítani.

e) A beavatkozás során végrehajtandó főbb feladatok:

  • különös figyelemmel és körültekintéssel kell eljárni a sérült jármű(vek)ben a roncsok között lévő személyek felkutatásánál, mentésénél, figyelembe kell venni az orvos, illetőleg a mentők véleményét;
  • tömeges balesetnél meg kell határozni a mentés végrehajtásának sorrendjét, gondoskodni kell a balesetet szenvedettek segítségnyújtási, ellátási helyének kijelöléséről;
  • meg kell akadályozni az anyagok további kifolyását, szétszóródását;
  • a már kifolyt, kiszóródott anyagok továbbterjedését, csatornába, közmű alagútba, aknába való jutását körülhatárolással, árkolással, letakarással meg kell akadályozni;
  • a felborult járművek felállítását, biztonságba helyezését a szakemberek véleményének figyelembevételével, illetve közreműködésükkel kell végrehajtani.

 

Beavatkozás önkéntesként tűzoltóként, polgárőrként

Bizonyos veszélyes anyagok kijutása komoly következményekkel járhat. Mivel adódhatnak körülmények, amelyek között nem lehet megfelelő információkhoz jutni a szállított anyagok mibenlétét illetően, rendkívül nagy körültekintéssel kell eljárni.

Önkéntes tűzoltóként, illetve polgárőrként (a megfelelő védőfelszerelés, képzettség, eszközök hiányában) az elsődleges feladatunk egy veszélyes anyagokat szállító tehergépjármű baleseténél a katasztrófavédelmi szervek értesítése!

A veszélyes anyagok azonosítása

Az alábbiakban láthatók a közúti szállításban előforduló veszélyes anyagok jelenlétét jelző táblák, ún. bárcák, és azok magyarázata, amely segítséget nyújthat egy esetleges közlekedési balesetnél történő beavatkozás során.