Bajra – baj!

Napelemek elhelyezése lapostetőn című összefoglalónkban bemutattuk, hogy a tűzoltói beavatkozás és a tetőn elhelyezett egyéb biztonsági berendezések működésének biztosítása érdekében milyen védőtávolságokra vonatkozó előírások születtek. Ennek ismerete segítheti a tűzoltói beavatkozást, de a tapasztalatok szerint sokszor nem tarják be ezeket az előírásokat. Így a tűzoltói beavatkozás már a kezdetektől akadályokba ütközik. Mi akadályozza a tűzoltói beavatkozást? Milyen helyzetekkel találkozhatunk a beavatkozások során?

Mindenki látott már napelemekkel telezsúfolt lapostetőt. Mi itt a baj? Csupán maximálisan kihasználják a teret – mondják sokan. Amíg minden működik, addig nincs baj, de ha közbejön egy szélvihar, kinyílik egy kupola, tűz keletkezik az épületben vagy a tetőn, akkor megbosszulja magát mindez.

Miért nem tudunk a tetőn dolgozni?

Van közvetlen és közvettet ok. Mindkettő rontja a beavatkozás hatékonyságát.

• Közvetlen ok, hogy a tűzoltói beavatkozáshoz (létramegtámasztásnál, tetőfelületen tömlő, osztó elhelyezésénél és sugárműködéshez) nincs megfelelő hely a tetőfelületeken.
• Közvetett ok, hogy olyan közel vannak a napelemek a tetőn lévő egyéb berendezésekhez (pl. klímaberendezések, napkollektorok, reklámtáblák stb.), hogy akadályozzák azok működését, esetünkben különösen a hő-és füstelvezető szerkezetekét! Kinyíláskor ugyanis egymásba ütköznek, eltörnek.

Újjab probléma a hő-és füstelvezetők hatékonysága! A nem megfelelő távolságok miatt ugyanis előfordulhat, hogy a levegő áramlása a szél hatására megváltozik, és ez negatívan befolyásolja hő-és füstelvezetők aerodinamikai hatékonyságát. Vagyis az épületen belülről a füst nehezebben fog eltávozni, ami a beavatkozók számára a láthatóságot csökkenti, a hőmérsékletet viszont növeli.

Veszélyek a tűzoltókra

Ezek a szabályszegések a tűzoltókra két helyen jelenthetnek veszélyeket

1. a tetőn,

• ahol nem biztosított a közlekedéshez, beavatkozáshoz szükséges felület, ami balesetveszélyt okoz és akadályozza a hatékony oltást;
• ahol az egyéb berendezések (pl. hő-és füstelvezető szerkezetek) nyílása nem biztosított, ami a kupola nyílószárnya és a napelem meghibásodásához vezet. Ha a hő- és füstelvezető rendszer (HFR) nyílószárny nyitáskor megsérti a fotovoltaikus panelt, akkor 8 amperes áram és 1000 volt körüli feszültség léphet fel. Ezzel az összes fémalkatrész feszültség alatt lehet, ami növeli a tűz és villamos áramütés veszélyét.

2. az épületben

• ha HFR nyílószárny nyitáskor megsérti a fotovoltaikus panelt, akkor ott tűz is keletkezhet, ami épülettűznél az erők megosztását igényli, s így rontja a tűzoltás hatékonyságát;
• ha HFR aerodinamikai hatékonysága csökken, akkor kisebb mennyiségű füstöt képes elszállítani, rontva a láthatóságot és növelve a hőmérsékletet.

Ki se tudna nyílni, ha mégis kinyílik, akkor akadályozott a füstáramlás, mert fölé építették a napelemet

Összecsapódik és sérül mindkettő

Itt kellene beavatkozni tűzesetkor – Hol álljon a tűzoltó?

Beküldünk ide valakit?

A poszt a Rescue Security & Safety VII projekt részeként jelent meg.