Kárhelyzetek: viharos szél

A viharos időjárás esetén a kárhelyzetek elsődlegesen a viharos szél miatt alakulhatnak ki. A szárazföldön a viharos (>90 km/h) és az orkán erejű (>120 km/h) szél hatásai a következők lehetnek.

Közvetlen hatások

• A fák az útra, vasútra dőlnek, akadályozva a közlekedést;
• a felsővezeték és elektromos vezetékek elszakadnak – akadozik vagy megbénul az áramellátás;
• évszaktól függően homokvihar vagy hófúvás alakul ki – ennek egészségügyi hatásai lehetnek, nehezíti a közlekedést, elzárhat településeket;
• ingatlanok megsérülhetnek (háztetők károsodása).

Közúti közlekedést érintő általános hatások

• Nyílt terepen lévő utaknál a levegőben kavargó apró tárgyak (levelek, kisebb ágak, szemét, stb.), vagy hófúvás, porvihar miatt a látási viszonyok drasztikus romlásával, vezetési nehézségekkel kell számolni.
• Külön vezetési nehézségeket okozhatnak a széllökések, esetleg a folyamatos oldalszél. Különösen veszélyesek az oldalirányú széllökések a szélárnyékos helyek elhagyásakor, illetve más járművek melletti elhaladáskor.
• A szél fákat csavar ki, illetve ágakat tör le, a szélnyomás hatására a nagyobb méretű közúti jelző- és reklámtáblák rongálásával, leszakadásával és útra borulásával kell számolni. Lakott területen belül számolni kell az út menti nagyobb fák kidőlésével, ágak letörésével, nagyobb méretű közúti jelző- és reklámtáblák kidőlésével, felsővezetékek leszakadásával, tetőkről hulló tárgyakkal. Ezek mind forgalmi akadályokat képezhetnek. 

A viharos erejű szél pusztító hatásai miatt jelentős anyagi károkkal kell számolni!

Elektromos átviteli- és elosztó hálózatra gyakorolt hatások

• A 120 km/h feletti szél okozhat középfeszültségű oszloptörést, annál alacsonyabb szélsebesség közvetve okozhat meghibásodást (fakidőlés, ágletörés) az elosztó hálózatban.
• Az átviteli hálózati berendezésekre (távvezetékek, alállomások) 90-120 km/h közötti széllökés nem okozhat károkat. 120 km/h feletti széllökés során előfordulhat távvezetékoszlop-sérülés. 
• A téli időszakban a nedves hó viharral párosulva a terhelés miatt tömeges vezetékszakadást és áramkimaradást okozhat.

Kármegelőzés

• A károk megelőzése jellemzően a vihar során különösen veszélyeztetett területek ellenőrzése, ill. azok biztosítása során végezhető el, például az alábbiak alapján:
• fák karbantartása – öreg fák kivágása, a fák gallyazása, folyamatos karbantartása, fiatalító metszése;
• sérült tetőszerkezetek karbantartása, ill. a tulajdonosok figyelmének erre felhívása;
• közutak menti vegetáció karbantartása, szemét eltakarítása.

Kárelhárítás
A nagy erejű szél által a szárazföldön okozott károk elhárítása két fő csoportra bontható: élet- és vagyonvédelem (pl. károsodott tetőszerkezetek helyreállítása), és közlekedési akadályok elhárítása (pl. kidőlt fák eltakarítása). Feladatok lehetnek ezek alapján:

• Közvetlen életveszély elhárítása (pl. elektromos hálózatok, balesetet szenvedett autók feszültségmentesítése, műszaki mentés, meggyengült épületek evakuálása stb.),
• útakadályok eltávolítása (pl. fák, elektromos vezetetékek eltávolítása), a közlekedés helyreállítása,
• az elektromos hálózattal kapcsolatos károk (légvezetékekre dőlt fák, gallyak stb.) elhárítása,
• nem életveszélyes, de az esőzések miatt potenciálisan károkozó ingatlansérülések elhárítása (főleg tető- és födémsérülések).

Kárhelyzetek: nagy mennyiségű csapadék

A viharos időjárás másik jellemző károkozó jelensége a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű eső, amely a szélviharral összefüggésben, de attól függetlenül is okozhat problémákat. Mivel manapság a klímaváltozásnak köszönhetően egyre gyakoribbak például a hőhullámokat lezáró, jelentős szélerősséggel és a rövid időn belül leeső, nagy mennyiségű esővel járó viharok, érdemes ezekre is felkészülni. A viharban, illetve attól függetlenül előforduló nagy mennyiségű csapadék (tehát a zivatarok, felhőszakadások) hatásai a következők lehetnek.

Közvetlen hatások

• villámárvizek kialakulása, pincék és ingatlanok elöntése;
• a vízelvezető rendszer túlterhelése, emésztők, szennyvízaknák kiöntése, szennyvíz visszaáramlása a felszínre, fertőzésveszély;
• folyók, patakok kiöntése;
• Balaton vízszintjének emelkedése, a strandok és a part menti ingatlanok elárasztása;
• löszfalak leomlása, a partfalak elmozdulása;
• lejtős területeken keletkezett földcsuszamlások.

Közúti közlekedést érintő általános hatások

• víz- és sárátfolyás a közutakon, utak járhatatlanná válása, a települések elszigetelődése; 
• gépjárművek elakadása, működésképtelenné válása;
• löszfalak elmozdulása, közutakra omlása;
• a közutakon meglévő úthibák észrevehetetlenné válása.

Kármegelőzés

• A károk megelőzése jellemzően a vihar során különösen veszélyeztetett területek ellenőrzése, ill. azok biztosítása során végezhető el, például az alábbiak alapján:
• vízelvezető árkok, átereszek ellenőrzése, tisztán tartása;
• a veszélyeztetett szakaszokon a földcsuszamlásokat megelőző növényzet ellenőrzése. Kerülni kell a növények túlzott eltávolítását.

Kárelhárítás

• A kárelhárítás elsősorban a kialakult villámárvizek kapcsán keletkezett vízkárok elhárítását jelenti, többek között az alábbiak alapján:
• ingatlanokban, pincékben, garázsokban felgyűlt víz kiszivattyúzása;
• a folyók, patakok mentén fekvő településeken bizonyos területek homokzsákokkal történő védelme, a víz szivattyúzása;
• a szennyvízzel elöntött területek fertőtlenítése;
• az elöntött területeken az elektromos hálózatok áramtalanítása;
• műszaki mentés (az elárasztott területeken rekedt gépjárművek).

Jelen anyag a „Rescue Security & Safety Tudástár”, vagy röviden az RSS Tudástár része, ahol tűzoltók számára összeállított beavatkozási tudnivalókat, útmutatókat, háttérinformációkat gyűjtünk össze. 

Az RSS Tudástárhoz >>