A cikk egy nagyobb téma első része; a második rész ide kattintva olvasható!

Fő cél: a lakosság védelmének javítása

A tűz a keletkezését követő 10-15 percben kontrollálható hatékonyan. Ebből következően a 20-25 perc utáni kiérkezés esetén az élet- és értékmentés lehetősége jelentősen lecsökken, vagy már nem megoldható. Ezért 15 perces bevetési idővel számolunk a hatékony beavatkozáshoz, s ez igaz pl. a közlekedési balesetekre is azzal, hogy a sérültek kimentése, az életfunkciók fenntartásához szükséges beavatkozás megkezdődhessen.

Ennek ismeretében a tűzoltóságok kiérkezési idejének csökkentésére az elmúlt évtizedekben jelentős erőfeszítések történtek. Megalakultak az önkormányzati tűzoltóságok és a katasztrófavédelmi őrsök, valamint a beavatkozó önkéntes tűzoltóságok. Ma országosan 105 hivatásos tűzoltó-parancsnokság, 42 katasztrófavédelmi őrs és 60 önkormányzati tűzoltóság, valamint 689 önkéntes tűzoltó egyesület működik. Közben 63 önkéntes tűzoltó egyesület vállalta az önálló beavatkozással járó kötelezettségeket és feladatokat. Mindez azt eredményezi, hogy nőtt azon települések száma, ahol ezzel a gyorsabb a kiérkezés biztosított, közben még jelentős területekre hosszú idő után ér csak ki az elsőként beavatkozó tűzoltó egység. 

Kadarkút, 2021 júniusa
Több, mint háromszáz lakóházat rongált meg az alig két és félezer lelkes településen. A legnagyobb károkat a jégverés okozta, számos pala- és cserépfedésű lakóépület tetőszerkezete sérült meg. A vihart követő napon példátlan összefogás valósult meg a településen, ahol a tűzoltók, a település vezetői, a helyi lakosok és civil segítők dolgoztak a károk felszámolásán. Közel 70 szervezet, nagyjából 350 fő vett részt a helyreállítási munkálatokban – a hivatásos tűzoltók mellett öt önkormányzati és ötvenkét önkéntes tűzoltóság önkéntesei (fotó: Budapest Mentőszervezet)

A kívánatosnak tartott 15 perces kiérkezési időt, megítélésem szerint, az önkéntes tűzoltó egyesületek intenzívebb bevonásával érhetjük el egyre nagyobb területeken. 

A hatékony segítség alapvetően két dologtól függ a gyorsaságtól és az ütőképességtől. 

1. A tűz keletkezés és a hatékony intézkedések megtétele között eltelt időtényezőnek a lehető legrövidebbnek kell lennie. 

2. Az ütőképesség a bevetési érték (létszám, felszerelés, kiképzés, motiváció) amelyet az elsőnek beavatkozó tűzoltóegység testesít meg. 

Az első beavatkozó egység feladata az életmentés végrehajtása, az állatok, anyagi javak, környezet védelme, valamint a kár kiterjedésének megakadályozása. 

A 10-15 perces bevetési idő lehetővé teszi, hogy tűz esetén 

• a mentendő személyt szénmonoxid- (vagy bármilyen egyéb) mérgezés előtt kimenekítsék,
• a kezdeti tűz a flashover előtt hatékonyan el legyen oltva,
• a teljesen kifejlett tüzet – a később érkező egységek támogatásával – jelentős károk nélkül el lehessen oltani.

Vas vármegye, 2023 augusztusa
Szentgotthárd térségében, a nagy mennyiségű eső és az erős szél miatt több fa borult az utakra, illetve a magasabb területekről lezúduló esővíz a patakok  (Lapincs, Pinka, Vörös-patak, Csörnöc) vízszintjét erősen megemelte, amiből a víz az udvarokat, garázsokat öntötte el. Ezzel egyidőben a Rábán egy Ausztria felől érkező árhullám érte el Szentgotthárd térségét, melynek következtében a folyó több helyen kiöntött, elöntve mezőgazdasági és ipari területeket – a térségben összesen 26 önkéntes tűzoltó egyesület és két mentőszervezet avatkozott be (fotó: Vas Vármegyei Tűzoltó Szövetség)

Tizenöt percen belüli elérhetőség 

A hivatásos és az önkormányzati tűzoltóságok országon belüli jelenlegi elhelyezkedése a 15 percen belüli elérhetőséget és a hatékony első beavatkozást nem mindenütt biztosítja.

Mindebből következik, hogy a területi lefedettség javítása csak új tűzoltóságok létesítésével oldható meg, ami a meglévő önkéntes tűzoltó egyesületek önkéntes tűzoltóságokká alakításával lehetne költséghatékony.  

Ehhez szükséges:

• A működés feltételeinek megteremtéséhez állami szerepvállalás. 
• Az önkéntesen szolgálatot vállalók egyéni érdekeltségének javítása.
• A tűzoltó egyesületek jogállásának újrafogalmazása, a működésüket támogató jogszabályok alkotása.
• A tűzoltó egyesületek pályázati rendszerénél a fejlesztési szempontok érvényesítése. 
• Az önkéntes tűzoltóságok kategóriáinak újrafogalmazása. 

Vonulások és költségek 2022-ben

2022-ben 89 725 esemény történt. Ezekből 59 352 igényelt tűzoltói beavatkozást. Ez napi átlagban 162 vonulást jelentett. Az esetek 98,78%-a egy, illetve két járművel kezelhető volt. A vegetációs tüzek közel 60%-a 1 hektár alatti területet érintett és a lakóépülettüzek 79%-a családi vagy hétvégi házban, ill. melléképületben keletkezett. Ez utóbbiak kb. 60%-a 1 m2 alatti, további 20%-a 1-10 m2 területet érintett, ami az önkéntesek által két sugár bevetésével kezelhető.

Mindez a gyors kiérkezés fontosságát jelzi, vagyis az eddigiekben vázoltak szerinti megoldások keresésére irányítja a figyelmünket.

Ebből a szempontból figyelemre méltó a beavatkozások alakulása:

• az önkormányzati tűzoltóságok 10 580 esetben, a beavatkozások 11,8%-ában 
• az önkéntes tűzoltó egyesületek 9 093 esetben, a beavatkozások 10,1%-ában 
• a létesítményi tűzoltóságok 853 esetnél, a beavatkozások 1,44%-ában avatkoztak be. 

Ez együttesen 21 336 beavatkozást jelent. 

Az önkéntesek együttesen 20 483 esetben, a beavatkozások 22%-ában avatkoztak be.

Az önkéntes tűzoltó egyesületek beavatkozásai

A nem hivatásos tűzoltóságok vonulásai

Eközben, a korábbi növekedés után, 2017-től változatlanul 600 millió forint állami támogatást kapott akkor 556 egyesület, amelynek átlaga 1079 eFt, 2023-ban már a 689 egyesület ugyancsak 600 millió forint állami támogatásban részesült, amelynek átlaga 870 eFt. Ez idő alatt az infláció a KSH szerint 31,55%, (2023-ban 9,9%), ez együtt 41,45%, így a 2017-es támogatás reálértéke az egyesületek vonatkozásában 54%-kal csökkent. Közben az elmúlt évtizedben a beavatkozások számának háromszoros emelkedése miatt a kiadás is megsokszorozódott, pl. a működtetéshez és fenntartáshoz szükséges energia, üzemanyag és revíziós költségek vonzatával. Ugyanakkor a NEA, Magyar Falu Program és a Városi Civil Alap révén több pályázaton szereztek egyesületeink kiegészítő támogatást.

Az önkéntes tűzoltóságok állami támogatása (millió forint)

Az önkormányzati tűzoltóságok zavartalan működéséhez jövőre a megnövekedett működési költségek miatt – így pl. elektromos áram, földgáz, rezsi költségek, üzemanyag, vásárolt szolgáltatások és anyagok áremelkedése, stb. – a dologi kiadás emelésére, valamint a munka törvénykönyve szerint foglalkoztatott főfoglalkozású tűzoltók bérminimum-emelésére is szükség lenne. A normatíva csak részben fedezi a havi kiadásokat, a kiegészítő támogatás nélkül működésük önerőből nem finanszírozható.

Az önkéntesek szerepe nélkülözhetetlen

Ezek alapján előrevetíthető, hogy az eddigi úton haladva a területi lefedettség javítását célszerű tovább erősíteni, annak érdekében, hogy a tűzoltóságok minél közelebb legyenek az események helyszíneihez, megelőzve ezzel a nagy károk kialakulásának lehetőségét. 

A hivatásos egységek nagy távolságokra történő vonulásából eredő hazai sajátosság a tűzoltó gépjárművek magas futásteljesítménye, és az ezzel összefüggő gyors amortizáció. 

A kiérkezési idők további csökkentésével e problémák részben megszűnnek, ugyanakkor nagyobb darabszámú, de a gyorsabb kiérkezés miatt kisebb teljesítményű járművek beszerzése válhat indokolttá.

A 15 percen belüli kiérkezéssel, kevésbé fejlett technikai és személyi feltételekkel is az esetek több, mint 90%-a egy órán belül kezelhető.

A nagyobb, hosszantartó (pl. árvíz, belvíz, hóesés, kiterjedt vegetációs tüzek) vagy sorozatban bekövetkező (szélvihar, balesetek) káresemények felszámolása jelentős létszámigénnyel jár. Az előbbiek az önkéntesek e rendszerbe történő integrálásával hatékonyan megoldhatóak. 

A ritkán előforduló káreseteknél a beavatkozás esetenként speciális felszerelést és ismereteket igényel (pl. alpintechnika, búvár, mélyből, magasból mentés). Ezek fejlesztése nagyon költséges (felszerelés, kiképzés, fenntartás). Ezért itt is célszerű azokat a speciális egyesületeket igénybe venni, akik többnyire napi rutin feladataik során is végzik ezt a tevékenységet.  

A riasztási csúcsidőszakok döntően az ún. vegetációtüzes időszakra illetve egy-egy szélvihar, rendkívüli esőzés idejére esnek, ilyen esetekben a káresetek helyszínén döntően technikai és akut létszámhiány lép fel.

Tömeges vagy hosszantartó káresetek

Ezek kezelésére javasolom megfontolni a hivatásos tűzoltóságok mellett/együtt önkéntesek működtetését.

A rendszer előnyei:

• a csúcsidőszaki terheléseket rugalmasan felveszi,
• költségtakarékos megoldás,
• az önkormányzatok bázisán is létrehozható,
• kiképzett utánpótlási bázist biztosít a hivatásos tűzoltóságoknak.

A gyors, első segítséghez a helyi önkéntes erők rendszerbe integrálásával meg lehet teremteni az első beavatkozók 15 percen belüli beavatkozásának feltételeit. Ennek érdekében fejleszteni és egységesíteni kell az önkéntes tűzoltó egyesületeket, amelyek a védett település (településcsoport) védelmi kihívásaihoz kategóriákba sorolva önkéntes tűzoltósággá alakítva, az önkormányzattal kötelezően együttműködve vesznek részt a védekezés egységes rendszerében. Ennek a fejlesztésnek a jogi, szervezeti feltételek újragondolásán túl a célszerű műszaki és technikai feltételek meghatározására is kiterjednie. 

Ezzel döntően a második problémaként jelzett csúcsidőszaki létszámhiány is megoldódik, hisz a gyorsabb kiérkezés, a nagyobb területi széttagoltság és a nagyobb létszám egy területre koncentrálva gyorsabb kárfelszámolást tesz lehetővé. (Lásd például a Szabolcs, Somogy és Baranya vármegyei szélviharokat, vagy különféle árvizeket a közelmúltból.)

A beavatkozások szerkezete is mutatja, hogy az önkéntesek fejlesztésével helyben, gyorsabb és olcsóbb tűzoltás és műszaki mentés lehetséges. Ehhez „B” kategóriás jogosítvánnyal vezethető járművek alkalmazására lenne szükség. 

Dobson Tibor tű. vezérőrnagy 
elnök
Magyar Tűzoltó Szövetség