|
A 2014. szeptember 19-i érkezést követően szombaton, szeptember 20-án zajlott a konferencia, amelyen a téma az önkéntes tűzoltók helyzete, kiképzése, a képzésükkel kapcsolatos gyakorlat, finanszírozásuk és helytállásuk volt.
Az önkéntesség jelentősége
Az eseményt Kövér László, az Országgyűlés elnöke köszöntő szavai nyitották meg (levelét Hegymegi Ildikó, a MTSZ elnöki titkárságvezetője olvasta fel). Az országgyűlés elnöke dicséretesnek nevezte a kezdeményezést, amellyel az önkéntes tűzoltóságok széles körű együttműködéssel igyekeznek erősíteni a szakmai munkát és úrrá lenni a katasztrófák okozta nehézségeken.
 Ezt követően dr. Bakondi György tűzoltó altábornagy, a BM OKF vezetője köszöntötte a résztvevőket. A tábornok úr hangsúlyozta: a magyar katasztrófavédelem mindig is partnerként tekintett a környező országok szakértőire; ékes példája ennek az egy héttel azelőtt Horvátországba küldött kétszázezer homokzsák, amely az árvízi védekezésben bizonyult nélkülözhetetlennek. Dr. Bakondi György hozzátette: Magyarország rendkívül hálás a kapott segítségért is, mint amilyen például a szlovén kollégák által a Zala megyei kitelepítéseknél nyújtott mentési közreműködés volt.
A BM OKF vezetője elmondta azt is, hogy az önkéntes tűzoltók rendkívül fontos részét képezik Magyarország mentő tűzvédelmének: működésük ennek megfelelően a hivatalos törekvések alapján is összefonódik a hivatásosok munkájával. Fontos megemlíteni, hogy az újításoknak hála 2012-2013 között mintegy 50%-kal csökkent a tüzek száma.
Önkéntesek: támogatás és kategóriák
Bérczi László tűzoltó dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő előadásában az egyesületek fontosságáról beszélt, és arról, hogy a lakosság teljes körű biztonsága érdekében az önkéntes tűzoltó egyesületek fejlesztése elengedhetetlen. A tábornok úr rámutatott: mintegy 144 éve várunk rá, hogy az egyesületek önálló beavatkozásokkal, a képességeiknek megfelelően kapcsolódhassanak a mentő tűzvédelmi munkához – ez, az új kategóriarendszernek hála, most megvalósulni látszik. Elég csak arra gondolni, hogy jelenleg is kilenc, az I. kategóriába sorolt (vagyis önállóan beavatkozni képes) egyesület végzi a munkáját hazánkban. A differenciált támogatás (170 ezer forint / hó a beavatkozó, míg 100 ezer forint / hó a beavatkozást nem végző egyesületek számára) tovább erősíti a „minden egyesületet képességei szerint” elvet.
 Mindezek után Dobson Tibor tűzoltó dandártábornok, az MTSZ elnökének köszöntője következett. Az elnök úr beszédében ismertette a MTSZ középtávú célkitűzéseit, amely egybecseng az előtte szólók által ismertetett célokkal. A szövetség célja ugyanis a közbiztonság erősítése, a megelőző és a mentő tűzvédelem fejlesztése, a közösségek erősítése. Ez utóbbi túlmutat a megyei, regionális, de még a magyarországi közösségeken is: ahogyan fogalmazott, valós Kárpát-medencei összefogás építése a végső cél, amelynek egyik fontos állomása a balatonföldvári konferencia.
Az elnök hangsúlyozta, megtesz mindent, hogy a MTSZ-t távol tartja a politikától, kivéve Magyarország mindenkori kormányához fűződő lojalitást.
Kifejtette, hogy a három társszervezet (a MTSZ, az ÖTOSZ és a LTSZ) együttműködési szándéknyilatkozata történelmi lépés, amellyel egy ütőképes szervezet jön létre, amelyre Magyarország és a környező országok is minden körülmények között számíthatnak. Rámutatott a nemzetközi együttműködés fontosságára, amely még inkább felértékelődik a XXI. század időjárási veszélyhelyzeteinek tükrében. Zárásnak megfogalmazta, hogy az MTSZ középtávú célja a köztestületté alakulás – ez is egy újabb lépés azon az úton, amit az MTSZ elnöksége kitűzött maga elé.
Füstjel a kemény munkáról
 Kelemen Zsolt, az MTSZ alelnöke érdekes statisztikákat tárt a hallgatóság elé. Visszautalt a korábbiakban ismertetett kategóriákra, és elmondta, hogy az I. kategóriába sorolt egyesületek kiérkezési ideje 10 percen belül van (kb. 80-90%-ban). Ez annak fényében különösen örvendetes, hogy az 1200 településen működő egyesületeknek majdnem a fele aktív, s majd’ 500-an már együttműködési megállapodással is rendelkeznek. Az aktív tagok száma kb. 25 ezer, ennek a fele pedig aktívan részt is vállal a tűzvédelmi szaktevékenységben.
Az alelnök úr hangsúlyozta: az önkéntesek minden elismerést megérdemelnek, hiszen mintegy 10-12 ezer emberről van szó, akik folyamatosan a szabadidejükből áldoznak arra, hogy fejlesszék, bővítsék szakmai ismereteiket. A számokra lefordítva: 600 település mintegy 1,3 millió lakosát védik az önkéntesek. Kelemen Zsolt beszédét a munka érdekes aspektusával zárta: habár az önkéntesek legtöbbször csak munkájukat végzik, érdemes erre a munkára aktívan felhívni a figyelmet. „Valódi lángnak kicsi a füstje”, fogalmazott az alelnök úr, „ám néha >>füstjelet<< kell adni arról, milyen kemény munka folyik itt.
Képzések
Prof. dr. Bleszity János, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet igazgatója a 2013-ban akkreditált katasztrófavédelmi szakon átadott képzés fontosságára hívta fel a figyelmet beszédében. A műveleti parancsnoki vagy az iparbiztonsági képzést említve példaként elmondta: az itt oktatott ismeretek nappali és levelező tagozaton is elsajátíthatók.
Az önkéntesek határon túl
Dobson Tibor a konferencia során felkérte a külföldi szervezetek jelen lévő képviselőit arra, hogy néhány szóban ismertessék a hallgatósággal saját szervezetüket, és saját országuk tapasztalatait.
Elsőként a horvát szövetség részéről Starcenic úr szólalt fel. A jelenlévők megtudhatták, hogy Horvátországban a hivatásos és az önkormányzati tűzoltók egy szövetségbe tömörülnek. Összesen 143 településen van tűzoltóság, mintegy 63 ezer beavatkozó tűzoltóval, amelyből 3500 hivatásos, 25 ezer pedig ifjúsági tűzoltó. Az országban 1880 egyesület és 28 létesítményi tűzoltóság működik, amelyek 15 ezer beavatkozást végeznek el évente; ezek főleg – mediterrán térségről lévén szó – az erdőtüzekre terjednek ki. A horvát alkotmány szerint a tűzvédelem és a polgári védelem a helyi önkormányzat felelőssége; a horvát tűzoltószövetség egyfajta ernyőszervezet, 21 megyei szervezettel, amelyek vezetői választással kerülnek a helyükre. A horvát szövetség gyűjti a tűzoltósággal kapcsolatos adatokat, havilapot és évente kétszer tudományos folyóiratot ad ki.
Ezt követően Ante Sanader, a horvát tűzoltószövetség elnöke, és a CTIF alelnöke emelkedett szólásra. Beszédében főleg a CTIF-ről beszélt: az 1903-ban, Párizsban alakult szervezetnek 38 ország és 50 társadalmi szervezet a tagja, olyan országokkal, mint az USA, Oroszország vagy Japán. Sanader úr méltatta a találkozót: szerinte a belgrádi CTIF találkozón megfogalmazott célokkal a balatonföldvári célkitűzések teljes mértékben megfelelnek.
 Harmadikként Milan Dubrovac szólt a résztvevőkhöz, Szlovénia képviseletében. Az ország (amely megyék hiányában 14 földrajzi területre van bontva tűzvédelmi szempontból) sajátosságaiból adódóan mintegy 1300 tűzoltóságot számlál, amelyből mindössze 13 a hivatásos. A hivatásosok száma 800 fő, míg az önkéntesek 43 ezren vannak. Ez utóbbiak számára a 900 órás képzést katasztrófavédelmi adó biztosítja.
Karel Richter, a cseh szövetség elnöke szintén érdekes statisztikákkal ismertette meg a konferencia résztvevőit. A szövetség összesen több mint 347 ezer tagot számlál, mintegy 7780 tűzoltóegységben; ebből majdnem 70 ezer az önkéntes tűzoltó. A munkájukra az idei árvizeknél óriási szükség volt: 15 ezren munkálkodtak a gátakon és az elöntött településeken, munkájuk során 47 ezer ember életét megmentve ezzel. Érdekes adalék a számokhoz, hogy az önkéntesek között 94 ezer a 26 évesnél fiatalabb tűzoltó, és majd’ 48 ezer a 6-18 év közötti fiatal.
Ezután George Pop emelkedett szólásra a Románia képviseletében. A román katonai tűzoltóság mintáját ismertetve elmondta: sokat tanulhatnak az itt hallottakból, hiszen az egyesületek Romániában még nem tömörülnek szövetségekbe – bár Hargita megyében már bejegyzett egyesület működik. Az önkéntes tűzoltóságok felügyelete a hivatásos tűzoltóságokhoz tartozik, és ezek a legtöbb esetben a hivatásosokkal együtt avatkoznak be.
Utolsó hozzászólóként Ladislav Pető elnök és Nagy Béla alelnök a szlovákiai helyzetet ismertették. A hallgatóság megtudhatta: itt 90 ezer fő az önkéntesek száma, a céljuk, hogy ebből 20 ezer aktív kiképzett legyen, ezért ez év áprilisától külön önkormányzati tűzoltóságról szóló törvény van, és ennek révén szerepel az állami költségvetésben ezek finanszírozása is. Az önkéntes tűzoltóságokat három kategóriába sorolták; az önkéntesek 40 órás alapképzést kapnak, amelyre a speciális képzések épülnek (fűrészkezelő, légző, emelő, búvár stb.). Az elmúlt időszakban 75 szertárat építettek fel EU-s támogatásból, 140 gépjárművet már átadtak az önkénteseknek, további 100 használt gépjármű átadását pedig tervezik.
Dobson Tibor ezek után mindenkinek megköszönte az előadását és az aktív részvételt és egy hajókirándulásra invitálta a résztvevőket. A részvevők rendezvénycsomagjában volt Szabó Tamás, szegedi ötvösművész által készített emlékplakett is. A művész által készített érmek kiállítását az előadások szünetében tekinthették meg az érdeklődők.
|
