A közlekedési balesetben sérült járműveknél az elsődleges feladat a sérültek kimentése és a baleset következményeinek felszámolása. Mindezek mellett nagyon fontos a környezet, a növények, a talaj és különösen az élővizek védelme. A baleset során az elfolyó üzem- és kenőanyagok, valamint az ezekkel szennyezett oltóvíz mindenütt kárt okoz, de a legnagyobb kárt az élővízbe jutva okozza. Beavatkozó önkéntes tűzoltóként is tehetünk a környezetterhelés ellen!

Járművek üzem- és kenőanyagai

A járművek ütközésekor nagyon gyakori az üzemanyagrendszer vagy a motor egyes részeinek sérülése: ilyen esetekben a benzin, a gázolaj és a kenőolajok az úttestre folynak. A kiérkezéskor ezért nagyon fontos ezek felderítése is. A legjobb és leghatékonyabb megoldás még a szilárd útburkolaton megakadályozni az üzemanyag továbbfolyását. Ha ugyanis olyan felületre ér, ahol elszivároghat a talajba (pl. burkolat nélküli útszakasz, árok, de akár térkövezett szakaszok), akkor megnő a környezetszennyezés mértéke. Értelemszerűen a legnagyobb kárt az ilyen esetek akkor okozzák, ha az élővízbe (patakok, folyók, Balaton) jut az üzemanyag.

Normál körülmények között – mérettől függően – egy személygépkocsinál 40–60 liter, busznál, tehergépjárműnél, kamionnál 200–400 liter üzemanyagra számíthatunk maximálisan. (Kamion, tehergépjármű esetén még nagyobb lehet a baj, ha tartályos szállítójárműről van szó, és maga a tartály is megsérült, de ezzel – mivel ez speciális eset, és a szállított anyagtól függően más megközelítést igényel – tudástárunk egy másik anyagában foglalkozunk.)

A teendők kenő-, ill. üzemanyagfolyás esetén

1. A hivatásos egységek értesítése: veszélyes anyag folyik ki, a veszélyes anyag neve és becsült mennyisége.
2. A kifolyás helyének és mértékének beazonosítása, a kenő- ill. üzemanyag-mennyiség megbecslése (pl. buszról vagy kis méretű személyautóról van szó stb.).
3. A már kifolyt folyadék továbbterjedésének megakadályozása, annak körbegátolásával.
4. A keletkezett lék lehetőség szerinti eltömítése, amivel a folyadék utánpótlását megszüntetjük.
5. A csatornaszemek letakarása, a folyadékbejutás megakadályozása.
6. Az anyag mélyedésekbe, felszíni vízbe jutását megakadályozni.
7. A már kifolyt és körbegátolt folyadék felitatása és megfelelő zárt edénybe való összegyűjtése.
8. Az összegyűjtött anyagot ártalmatlanításra el kell szállítani a legközelebbi veszélyes anyagot befogadni képes hulladéklerakóba. Ez azonban már nem a tűzoltóság feladata.
 

Mit tudunk vele megakadályozni?

A talajba bekerülő kőolaj és a belőle készített termékek esetén a szennyeződés mértékét nagyban befolyásolja a talajra jutott olaj vagy származék tulajdonsága, mennyisége, és a környezeti feltételek (a talaj tulajdonságai, talajvíz mélysége, az időjárás).

A benzin, a közép-párlatok és a kenőolajok okoznak nagyobb mértékű talajszennyezést, különösen a vízben oldódó mozgékony vegyületek, mert a talajvízbe vagy a vízgyűjtőkbe kerülhetnek

A beszivárgó olaj a talaj mindhárom fázisában fordul elő, mint:

• önálló folyékony fázis a pórustérben,
• elkülönülten az egyes pórusokban,
• a talajnedvességben, mint oldott szennyeződés,
• a talaj levegőben gőz halmazállapotban,
• a talajvízben úszó olajlencse formájában,
• a talajvízben oldott szennyeződésként.

Az olaj mozgékonysága a viszkozitástól függ! A dízelolaj, a fűtőolaj, valamint a nyersolaj lassabban, a benzin gyorsabban mozog a talajban, mint a víz.

A gyors és határozott tűzoltói beavatkozással nem csupán komoly környezetterhelés, hanem a mentesítés utólagos költségei is elkerülhetők, hiszen a talaj tisztítása, cseréje bonyolult és költséges folyamat.

Hasznos tudnivalók önkéntes tűzoltók számára – tudáscsomag

A bejegyzés az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Balaton Fejlesztési Tanács támogatásával elkészült, önkéntes tűzoltóknak összeállított tudáscsomag része. A tudáscsomag ide kattintva tölthető le.