elnök: 2000–2004

Pintér József életútja – nem is kevéssé – eltér a Magyar Tűzoltó Szövetség újkori elnökeinek életrajzától. 1944. november 2-án, Kecelen született, itt is végezte az általános iskolai tanulmányait, majd autószerelő inasként a helyi Tőzegbánya vállalatnál kezdett, aztán a helyi kisipari termelőszövetkezetnél dolgozott hat évig. Számos szakmát – minősített hegesztő, általános gépiforgácsoló, közlekedésgépész technikus, vas- és fémszerkezeti lakatos, autószerelő – kitanult és tett le mindből mestervizsgát, később pedig gépészmérnöki diplomát is szerzett.

1978-ban, szó szerint az elsők között lett vállalkozó kisiparos, állítólag ő kapta meg az első adószámot. 1986 és 1989 között vállalkozása tizennégy hűtőgépgyárat épített fel a Szovjetunióban. Cége, a Pintér Művek 1989-ben épült; negyven év után az első nagyvállalat volt, amelyet az akkori miniszterelnök avatott fel. A vállalkozás fő profilja a fémmegmunkálás azóta is; a csavaroktól egészen a több tonnás munkadarabokig szinte mindent gyártanak (nagy űrtartalmú folyadéktároló és nyomástartó edényeket, nukleáris hulladéktárolókat, ipari robotokat, gépvázakat stb.).

Pintér József rendkívül eseménydús és színes életutat tudhatott maga mögött. Kecelen létrehozta Európa egyik legnagyobb – azóta is látogatható – haditechnikai parkját; rendszeresen támogatta a
rák-, kábítószer- és AIDS-ellenes, valamint a gyermekeket és koraszülötteket segítő alapítványokat. Lelkes patrónusa volt a közélet, ezen belül is szűkebb környezete kulturális eseményeinek. Az anekdota szerint olyannyira szerette cégének minden eseményét irányítani, hogy még 2003-ban is ő maga vette fel a Pintér Művek központi telefonját (legalábbis egy 2003-as interjú tanúsága szerint, amit az Index újságírója, Tóth-Szenesi Attila készített vele).

Rengeteg elismerést kapott: többek között Kecel díszpolgári címét 1993-ban, a „20. század kiemelkedő személyisége” elismerést a Nemzetközi Életrajzi Központtól, az Amerikai Életrajzi Intézet „Év embere 1998” díját.

Ő vásárolt először magánszemélyként helikoptert, hogy negyedóra alatt Budapestre érhessen Kecelről. Évente milliárdos bevétele volt, a Paksi Atomerőművet is a megrendelői között tudhatta.

Jellemző üzleti hozzáállására a következő interjúrészlet (Hetek, 2006. január 6.):

„A cég munkatársait és a családtagjaikat minden karácsonykor meghívom egy nagy vacsorára, de a családom és a barátaim is ott vannak. Egyébként a saját lakásom is itt van a gyár fölött, a következő szint a mienk. Ilyen módon is egybeforrtam a Pintér Művekkel. […] Egyszer majdnem elárverezték mindenünket, de összefogott az összes dolgozóm, minden privát vagyonunkat rátettük, így megmaradt a cég. Ez a nyolcvanas években történt, amikor az orosz piac megszűnt. Reggel még megvolt az egymilliárdos megrendelésem, ugyanaznap délutánján meg azt mondták, köszönjük, nem kérjük. Öt év kemény munkájába került a fölállás.”

Az önkéntes tűzoltó mozgalommal már korán kapcsolatba került; 1998 óta volt tagja a Keceli Önkéntes Tűzoltó Egyesületnek. A Magyar Tűzoltó Szövetség elnöki pozíciójára a Bács-Kiskun Megyei Tűzoltó Szövetség jelölte, a pozíciót végül 2000. november 25-én, a dunaújvárosi küldöttközgyűlésen, elsöprő szavazattöbbséggel kapta meg (melynek egyetlen napirendi pontja a szövetség tisztújítása volt).

„[…] alkalmassá kell tenni a Magyar Tűzoltó Szövetséget arra, hogy mielőbb vállalkozóvá válhasson. A másik ilyen anyagi jellegű elvárás, hogy minél több anyagi forrást tudjon az országos elnök vezetésével, közreműködésével elnyerni a megújuló országos vezetés. Egyik ilyen lehetőség például, hogy a biztosítók által befizetett 1%-ot ne a Belügyminisztérium, hanem a Magyar Tűzoltó Szövetség kapja meg […]”

Ebben az időszakban az MTSZ életében az egyik legnagyobb előrelépés a 2004-es közhasznúvá válás, amely jogilag kedvezőbb feltételeket teremtett (pl. az adó egy százalékának felajánlása, támogatásokhoz kapcsolódó adókedvezmények stb.). Megalakult két új tagozat – az Önkéntes Tűzoltó Egyesületi és a Hagyományőrző Tagozat – is, melyek segítségével a munka további differenciálása vált lehetővé.

A Létesítményi és Önkéntes Tűzoltóságok Országos Szövetsége (LÖTOSZ), valamint a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságok Országos Szövetsége (HÖTOSZ) és az MTSZ közötti hosszú együttműködésnek köszönhetően 2002 novemberére született meg egy, a tűzvédelem helyzetének javítását célzó munkaanyag „A Magyar Köztársaság tűzvédelmi koncepciója” címen. Az anyagot a LÖTOSZ részéről Gombor István elnök, a HÖTOSZ részéről Kun István elnök, az MTSZ részéről pedig Pintér József elnök írta alá.

Pintér Józsefet az MTSZ elnöki posztján 2004-ben dr. Bende Péter váltotta. Pintér a Pintér Művek 2010-es, harmincadik jubileumi ünnepségén munkatársai körében ünnepelt a keceli művelődési házban; 2013-ban Kecel Város Fejlődéséért díjat és Bács-Kiskun megyéért díjat kapott érdemei elismeréseképpen.

2014. április 21-én reggel érte a halál, családja, szerettei körében, öregcsertői birtokán, hetvenéves korában.