„Istennek dicsőség, egymásnak segítség!” – A Magyar Tűzoltó Szövetség szakmai tevékenységében a nemzeti összetartozás kiemelt helyen szerepel.

A szakmai fejlesztésből nem maradnak ki a határon túli magyar tűzoltó közösségek sem. Már 2014-ben megindult az a folyamat, amely 2015 áprilisában végül a határon túli magyar tűzoltók képzésére és segítésére (a Nemzetstratégiai Kutatóintézet kezdeményezésére, a Magyar Tűzoltó Szövetség szakmai koordinációjával) létrehozott Kárpát-haza Önkéntes Tűzoltó Hálózat megalakításához vezetett.

Néhány állomás a nemzeti összetartozás fémjelezte programból:

- 2014 júliusában, augusztusában erdélyi és vajdasági önkéntes tűzoltók szakmai továbbképzése zajlott székelykeresztúri, gyergyófalui, martonosi és horgosi helyszíneken.

- 2014 szeptemberében nemzetközi tűzoltó konferencián találkozhattak a magyar, cseh, horvát, szlovák, osztrák tűzoltó szövetségek képviselői, valamint a Felvidék, Székelyföld és Vajdaság önkéntes tűzoltóságainak képviselői egy intenzív szakmai tapasztalatcserére.

- 2015 februárjában tűzoltó gépjármű és szakfelszerelés átadása történt Gyimeslokon, szeptemberben pedig hazai szakértők intenzív elméleti és gyakorlati továbbképzést tartottak felvidéki, kárpátaljai, székelyföldi, vajdasági önkéntes tűzoltóknak.

- 2016-ban továbbképzések zajlottak több helyszínen Felvidék, Kárpátalja, Székelyföld, Vajdaság önkéntes tűzoltói számára többek között viharkárok felszámolása, árvízvédekezés, eltűnt személyek felkutatása, közúti baleseti sérültek mentése, légi baleseti sérültek mentése, veszélyesanyag-baleset kezelése témájában.

- 2019–2022 között a határon túli magyar önkéntes tűzoltó parancsnokok és parancsnokhelyettesek az ún. „Képzők képzése” tanfolyamon sajátíthattak el továbbadható ismereteket, többek között távoktatási keretrendszerben.

- 2023-tól a Tűzvédelem című szakmai folyóiratot elektronikus formában (képzési anyagként) eljuttatjuk a határon túli önkéntes tűzoltókhoz is.

---

Juhász Gyula: Trianon

Nem kell beszélni róla sohasem,
De mindig, mindig gondoljunk reá.

Mert nem lehet feledni, nem, soha,
Amíg magyar lesz és emlékezet,
Jog és igazság, becsület, remény,
Hogy volt nekünk egy országunk e földön,
Melyet magyar erő szerzett vitézül,
S magyar szív és ész tartott meg bizony.
Egy ezer évnek vére, könnye és
Verejtékes munkája adta meg
Szent jussunkat e drága hagyatékhoz.

És nem lehet feledni, nem, soha,
Hogy a mienk volt a kedves Pozsony,
Hol királyokat koronáztak egykor,
S a legnagyobb magyar hirdette hévvel,
Nem volt, de lesz még egyszer Magyarország!
És nem lehet feledni, nem, soha,
Hogy a mienk volt legszebb koszorúja
Európának, a Kárpátok éke,
És mienk volt a legszebb kék szalag,
Az Adriának gyöngyös pártadísze!
És nem lehet feledni, nem, soha,
Hogy a mienk volt Nagybánya, ahol
Ferenczy festett, mestereknek álma
Napfényes műveken föltündökölt,
S egész világra árasztott derűt.
És nem lehet feledni, nem soha,
Hogy Váradon egy Ady énekelt,
És holnapot hirdettek magyarok.
És nem lehet feledni, nem, soha
A bölcsőket és sírokat nekünk,
Magyar bölcsőket, magyar sírokat,
Dicsőség és gyász örök fészkeit.
Mert ki feledné, hogy Verecke útján
Jött e hazába a honfoglaló nép,
És ki feledné, hogy erdélyi síkon
Tűnt a dicsőség nem múló egébe
Az ifjú és szabad Petőfi Sándor!
Õ egymaga a diadalmas élet,
Út és igazság csillaga nekünk,
Ha õt fogod követni gyászban, árnyban,
Balsorsban és kétségben, ó, magyar,
A pokol kapuin is győzni fogsz,
S a földön föltalálod már a mennyet!
S tudnád feledni a szelíd Szalontát,
hol Arany Jánost ringatá a dajka?
Mernéd feledni a kincses Kolozsvárt,
Hol Corvin Mátyást ringatá a bölcső,
Bírnád feledni Kassa szent halottját?
S lehet feledni az aradi őskert
Tizenhárom magasztos álmodóját,
Kik mind, mind várnak egy föltámadásra?

Trianon gyászos napján, magyarok,
Testvéreim, ti szerencsétlen, átkos,
Rossz csillagok alatt virrasztva járók,
Ó, nézzetek egymás szemébe nyíltan
S őszintén, s a nagy, nagy sír fölött
Ma fogjatok kezet, s esküdjetek
Némán, csupán a szív veréseivel
S a jövendő hitével egy nagy esküt,
Mely az örök életre kötelez,
A munkát és a küzdést hirdeti,
És elvisz a boldog föltámadásra.

Nem kell beszélni róla sohasem?
De mindig, mindig gondoljunk reá!