Kik a legveszélyeztetettebbek?

• A kisgyerekek, és az idős emberek (65 év felettiek), Különös figyelmet kell fordítani az egyedül élő idősekre.
• A légúti- és szívbetegségben szenvedők. (Kiemelten a fiatal és idős asztmások.)
• A terhes nők.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a természetben előforduló tüzek (erdőtűz, tőzegtűz, bozóttűz, sztyeppetűz) füstje kisebb töménységben is árt az érzékeny szervezetűeknek: a gyerekeknek, serdülőknek, terhes anyáknak, időseknek, krónikus légúti betegségben és szívbetegségben szenvedőknek, ezért ők ne tartózkodjanak a szabadban.

Milyen ártalomnak van kitéve a lakosság?

Amikor biomassza (vegetáció, növényzet, növény: fa, nád, tőzeg, fű, avar) ég, az égési folyamat nem tökéletes, szennyező anyagok kerülnek a levegőbe. Ezek főként szilárd részecskék és aeroszolok (cseppfolyós részecskék), továbbá gázok: szén-monoxid, szén-dioxid, nitrogén-oxidok, kén-dioxid és szerves vegyületek, amelyek között rákkeltők is vannak.

A biomassza elégetéséből származó légszennyező anyagok fokozottan veszélyesek, mert legnagyobbrészt finom és ultrafinom részecskékből állnak, amelyek a tüdőbe jutva irritációt és gyulladást okoznak. A hatásuk a szemirritációtól és a légzőszervek irritációjától a komoly rendellenességekig: az asztmáig, bronhitiszig terjed.

A levegőben lebegő részecskék nagyobb koncentrációban krónikus köhögést, váladékképződést, nehézlégzést okozhatnak. Egy rövid időtartamú belélegzés is okozhat egészségkárosodást, de a napokig elhúzódó még veszélyesebb, mert egy idő után kimerül a szervezet védekezőképessége.

Ezért ilyen beavatkozásoknál tisztában kell lennünk a finom porszennyezés egészségkárosító hatásaival, és a szennyező hatást minimalizálni kell

• az égés mielőbbi megszüntetésével,
• a szennyezésre különösen érzékenyek kiválasztásával és védett környezetbe telepítésével,
• a területen maradottak számára a magatartási szabályok ismertetésével (pl.elzárkóztatás).