Hírek

Mi azonos Európában – és mi lehet a magyar út?
2026. november 20. 09:24
A CTIF Önkétes Tűzoltó Bizottsága Magyarországon tartott ülésén két dolgot láttunk. Az európai tűzoltói rendszerek és benne az önkéntesek szerepe különböző mértékű, de mégis meglepően sok közös pontot találunk. A legfőbb, az önkéntesek a mentési rendszer teljes jogú tagjai, van, ahol 99%-ban, van, ahol 60%-ban, de mindenütt ők a legfőbb első beavatkozók.

Mit tehetünk?

Talán a legfontosabb meglátásunk: nem másolni kell Európát, hanem megérteni mitől működik.

Más Ausztria, Németország, Finnország, Hollandia, Szlovénia vagy Észtország rendszere. Más a jog, más a finanszírozás, más a történelmi fejlődés. Ebből következik, hogy Európa nem egyetlen önkéntes tűzoltói modellt kínál, hanem több bizonyítékot arra, hogy az önkéntesség modern mentési rendszerben is működőképes.

Ebben a modellben az önkéntesek egyenrangú szereplői a tűzoltási-műszaki mentési rendszernek, alapvetően ők az első beavatkozók. Az országok abból indulnak ki, hogy az idő a beavatkozásokban a legfontosabb tényező.

Mi az, ami szinte mindenhol közös?

  1. Az önkéntes tűzoltók szerepe stratégiai jelentőségű.
  2. A képzés egyre kevésbé egyszerű tanfolyamok sorozata.
  3. Növekszik a modularitás és a digitális tanulás szerepe.
  4. Egyre fontosabb a kompetencia fenntartása és mérése.
  5. A helyi kockázatokhoz igazodó specializáció felértékelődik.
  6. Az önkéntesek idejét figyelembe kell venni.
  7. Az önkéntes és hivatásos tűzoltók együttműködésének közös szakmai nyelvre van szüksége.

És mi a magyar sajátosság?

Magyarországon is jelentős önkéntes tűzoltói kapacitás áll rendelkezésre. A CTIF összehasonlító adatai alapján a tűzoltói létszámon belül az önkéntesek aránya magas. Ezek azonban nem részei a rendszernek, sem jogi, sem gyakorlati, sem technikai értelemben.

Vagyis nem feltétlenül az a legnagyobb probléma, hogy kevés az önkéntes.

A kérdés inkább az: hogyan alakítsuk át ezt a jelentős társadalmi erőforrást mérhető, fenntartható és a mentő tűzvédelemben még jobban hasznosítható képességgé?

A „Magyar ÖTE 2035” modell

Erre egy lehetséges válasz a háromszintű rendszer.

1. Ember Minden beavatkozó rendelkezik egyéni kompetenciaprofillal.
2. Szervezet Minden ÖTE rendelkezik bizonyított képességprofillal.
3. Terület A rendszer ismeri a térségben rendelkezésre álló összesített önkéntes képességet.

Így a három szint összeér. Tűzoltó → ÖTE → térség → ország.

Ennek persze előtte számos jogi, szervezési feltétele van.

A hatlépcsős kompetenciaút

Erre épülhetne egy olyan modell, amelyben az önkéntes tűzoltó fejlődése nem egyszerű tanfolyamlista:

  1. Alapkompetencia – biztonságosan részt tud venni?
  2. Beavatkozási kompetencia – végre tudja hajtani a rábízott feladatot?
  3. Specializáció – milyen speciális feladatra építhetünk rá?
  4. Vezetői kompetencia – képes embereket, eszközöket és információt vezetni?
  5. Oktatói–mentori kompetencia – képes mások fejlődését támogatni?
  6. Kompetenciafenntartás és fejlesztés – ma is képes rá?

Ez nem hat kötelező tanfolyamot jelent, hanem egy életciklust.

A finanszírozásnak is követnie kell a képességet

Ha a rendszer elismeri a bizonyított képességet, akkor hosszabb távon a finanszírozásnak is kapcsolódnia kell hozzá. Más támogatási logikát indokolhat egy alapvető közösségi ÖTE, egy önálló beavatkozásra képes egység és egy speciális regionális képességközpont.

Így a támogatás nem pusztán a szervezet létezését, hanem a társadalom számára biztosított mentési értéket is finanszírozhatná.

Nem külföldi rendszert kell lemásolni

Ausztria a helyi beágyazottságot, Németország a közös kompetenciát és interoperabilitást, Finnország a kompetenciafenntartást, Hollandia a rugalmas önkéntesi működést, Észtország a digitális és riasztási integrációt, Szlovénia a specializációt, Görögország pedig a nemzetközi műveletek támogatásának új szerepeit mutatta be.

Ezekből lehet magyar rendszert építeni. Nem másolatot.

Mit jelent ez Magyarországnak?

A következő évtized legfontosabb kérdése talán nem az lesz, hogy kell-e még önkéntes tűzoltóság. Hanem az, hogy hogyan tudjuk a már meglévő önkéntes erőt a lehető legnagyobb társadalmi biztonsági értékké alakítani.

A válasz egy olyan rendszer lehet, amelyben:

  • a képzés kompetenciát épít,
  • a digitalizáció láthatóvá teszi a képességet,
  • a riasztási rendszer felhasználja ezt az információt,
  • a finanszírozás ösztönzi a képesség fenntartását,
  • a település pedig nem egyszerűen ÖTE-t támogat, hanem saját biztonsági képességét erősíti.

Ez lehet a Magyar ÖTE 2035 egyik legfontosabb üzenete:

Az önkéntes tűzoltó nem „olcsóbb tűzoltó”. Ő egy olyan közösségi erőforrás, amely megfelelő képzéssel, kompetenciafenntartással, digitalizációval és rendszerbe illesztéssel a magyar mentő tűzvédelem egyik legfontosabb stratégiai képességévé válhat.