|
Mi azonos Európában – és mi lehet a magyar út?
2026. november 20. 09:24 |
A CTIF Önkétes Tűzoltó Bizottsága Magyarországon tartott ülésén két dolgot láttunk. Az európai tűzoltói rendszerek és benne az önkéntesek szerepe különböző mértékű, de mégis meglepően sok közös pontot találunk. A legfőbb, az önkéntesek a mentési rendszer teljes jogú tagjai, van, ahol 99%-ban, van, ahol 60%-ban, de mindenütt ők a legfőbb első beavatkozók.
|
Mit tehetünk?Talán a legfontosabb meglátásunk: nem másolni kell Európát, hanem megérteni mitől működik. Más Ausztria, Németország, Finnország, Hollandia, Szlovénia vagy Észtország rendszere. Más a jog, más a finanszírozás, más a történelmi fejlődés. Ebből következik, hogy Európa nem egyetlen önkéntes tűzoltói modellt kínál, hanem több bizonyítékot arra, hogy az önkéntesség modern mentési rendszerben is működőképes. Ebben a modellben az önkéntesek egyenrangú szereplői a tűzoltási-műszaki mentési rendszernek, alapvetően ők az első beavatkozók. Az országok abból indulnak ki, hogy az idő a beavatkozásokban a legfontosabb tényező. Mi az, ami szinte mindenhol közös?
És mi a magyar sajátosság?Magyarországon is jelentős önkéntes tűzoltói kapacitás áll rendelkezésre. A CTIF összehasonlító adatai alapján a tűzoltói létszámon belül az önkéntesek aránya magas. Ezek azonban nem részei a rendszernek, sem jogi, sem gyakorlati, sem technikai értelemben. Vagyis nem feltétlenül az a legnagyobb probléma, hogy kevés az önkéntes. A kérdés inkább az: hogyan alakítsuk át ezt a jelentős társadalmi erőforrást mérhető, fenntartható és a mentő tűzvédelemben még jobban hasznosítható képességgé? A „Magyar ÖTE 2035” modellErre egy lehetséges válasz a háromszintű rendszer. 1. Ember Minden beavatkozó rendelkezik egyéni kompetenciaprofillal. Így a három szint összeér. Tűzoltó → ÖTE → térség → ország. Ennek persze előtte számos jogi, szervezési feltétele van. A hatlépcsős kompetenciaútErre épülhetne egy olyan modell, amelyben az önkéntes tűzoltó fejlődése nem egyszerű tanfolyamlista:
Ez nem hat kötelező tanfolyamot jelent, hanem egy életciklust. A finanszírozásnak is követnie kell a képességetHa a rendszer elismeri a bizonyított képességet, akkor hosszabb távon a finanszírozásnak is kapcsolódnia kell hozzá. Más támogatási logikát indokolhat egy alapvető közösségi ÖTE, egy önálló beavatkozásra képes egység és egy speciális regionális képességközpont. Így a támogatás nem pusztán a szervezet létezését, hanem a társadalom számára biztosított mentési értéket is finanszírozhatná. Nem külföldi rendszert kell lemásolniAusztria a helyi beágyazottságot, Németország a közös kompetenciát és interoperabilitást, Finnország a kompetenciafenntartást, Hollandia a rugalmas önkéntesi működést, Észtország a digitális és riasztási integrációt, Szlovénia a specializációt, Görögország pedig a nemzetközi műveletek támogatásának új szerepeit mutatta be. Ezekből lehet magyar rendszert építeni. Nem másolatot. Mit jelent ez Magyarországnak?A következő évtized legfontosabb kérdése talán nem az lesz, hogy kell-e még önkéntes tűzoltóság. Hanem az, hogy hogyan tudjuk a már meglévő önkéntes erőt a lehető legnagyobb társadalmi biztonsági értékké alakítani. A válasz egy olyan rendszer lehet, amelyben:
Ez lehet a Magyar ÖTE 2035 egyik legfontosabb üzenete: Az önkéntes tűzoltó nem „olcsóbb tűzoltó”. Ő egy olyan közösségi erőforrás, amely megfelelő képzéssel, kompetenciafenntartással, digitalizációval és rendszerbe illesztéssel a magyar mentő tűzvédelem egyik legfontosabb stratégiai képességévé válhat.
|