Mi történik, ha a tűzoltó a riasztás előtt már tudja, mire számíthat?

Ahogy említettük a digitális tűzoltásról többnyire úgy beszélünk, mintha az elsősorban technológiai kérdés lenne. Pedig a szakemberek szerint a digitális átalakulás legfontosabb eleme maga az információ. És az, hogy az információ eljut-e a megfelelő emberhez a megfelelő időben. A drónok, tabletek, digitális térképek, mesterséges intelligencia és a szenzorok csak a gyors információhoz jutásunk eszközei.

„A digitális tűzoltás célja nem az ember kiváltása, hanem az ember döntési képességének támogatása.”

Ausztria három egyszerű szava

Az osztrák képzési szemlélet egyik érdekes eleme a kompetencia három szintű megközelítése: tudja – képes végrehajtani – magabiztosan alkalmazza.

Ez azért fontos, mert a digitális rendszernek nem pusztán a tanfolyamot kellene nyilvántartania. Azt kellene tudnia, hogy egy adott tűzoltó milyen feladatra jogosult és milyen feladatra bizonyítottan kompetens.

Az osztrák rendszerben ehhez kompetenciakatalógus, SOP-adatbázis és tudásbázis is kapcsolódik.

Mit tudhatna az ÖTE Digital?

Képzeljünk el egy olyan rendszert, ahol az ÖTE vezetője látja:

• ki rendelkezik aktuális beavatkozási kompetenciával;
• ki vezethet gépjárművet;
• ki jogosult speciális eszköz kezelésére;
• mikor vett részt utoljára gyakorlaton;
• mely kompetenciája igényel frissítést;
• milyen eszközök állnak rendelkezésre;
• milyen állapotban vannak;
• milyen feladatra vállalt képességet a szervezet.

A rendszer pedig ugyanezt területi szinten is összesítheti.

A SOP nem papír, hanem közös nyelv

A digitális SOP-adatbázis különösen fontos lehet. Egy beavatkozás során nem lehet mindenki fejében ugyanaz a több száz oldalnyi szabályzat. De lehetnek rövid, kereshető, szerepkörhöz rendelt eljárások. Ez segítheti az egységes működést, különösen akkor, amikor több ÖTE vagy hivatásos és önkéntes egység dolgozik együtt.

A tudás akkor érték, ha használható

Az osztrák példa mellett az amerikai OBA virtuális akadémiája is azt mutatja, hogy a digitális tanulás nagy léptékben képes támogatni az önkéntes és hivatásos tűzoltók folyamatos szakmai fejlődését.

A mikromodulok, mobil hozzáférés, önálló tanulás és digitális tanúsítás különösen alkalmas lehet az önkéntesek időbeosztásához.

A következő lépés: digitális riasztás

A végső cél azonban ennél több. Egy jövőbeli riasztási rendszer ne csak ezt tudja:

„ÖTE X – riasztva.” Hanem például ezt: „ÖTE X – 6 fő; műszaki mentési kompetencia; drón; láncfűrészes képesség; vízszállító jármű; aktuális validáció; várható indulás.”

Ez már a tűzoltási döntéstámogatás új szintje.

Mit jelent ez Magyarországnak?

A magyar ÖTE-rendszer digitalizációját nem önálló informatikai projektként, hanem kompetencia-, képzési-, riasztási- és képességmenedzsment-rendszerként lenne célszerű kezelni.

Ennek része lehetne: ÖTE Digital → Kompetenciaútlevél → SOP-adatbázis → Tudásbázis → ÖTE Képességprofil → Területi Képességtérkép → Képességalapú riasztás.

Ez ma még talán álomszerűen hat, de a tűzoltási döntéstámogatáshoz nemcsak az épületet, hanem az embert, az eszközt, a kompetenciát és a rendelkezésre álló képességet is digitálisan kell látnunk. Persze ez nálunk még a jövő zenéje, de látni kell, hogy ezek már alkalmazott megoldások.