Összefoglaló: a cikk röviden

Először nagyon röviden összefoglaljuk cikkünk tartalmát, ha csak gyors információra van szükség, valamint felsoroljuk a témában érintett linkeket – a bővebb információkhoz görgessen tovább!

• A mentési lap (RS) egy adott járműtípus tömör, grafikus összefoglalója: megmutatja a légzsákok, pirotechnikai elemek, megerősített zónák, akkumulátorok, nagyfeszültségű kábelek és leválasztó elemek helyét.
• A vészhelyzeti reagálási útmutató (ERG) az RS részletes kiegészítője, főleg alternatív hajtású járművekhez; mindkettő az ISO 17840 szabvány egységes, tízfejezetes szerkezetét követi.
• Fő forrásuk az ingyenes, offline is használható Euro Rescue alkalmazás és webes adatbázis; emellett a gyártói honlapok és a járműveken elhelyezett QR-kódok.
• Az Euro NCAP 2026-os protokollja szerint az RS legfeljebb négy oldal, ISO-kompatibilis, és 22 nyelven kell elérhetőnek lennie.
• Az RS-t a felderítés részeként, a beavatkozás megtervezése előtt kell használni, de a helyszíni megfigyelést nem helyettesíti.
• Ha nincs RS vagy ERG: a járművet a legrosszabb esetet feltételezve, alternatív hajtásúként kell kezelni – stabilizálás, energiaellátás megszakítása, biztonsági távolságok, burkolatok eltávolítása vágás előtt, folyamatos megfigyelés.

Hasznos linkek

• Euro Rescue – az Euro NCAP mentésilap-adatbázisa
• Útmutató az Euro Rescue alkalmazás használatához (CTIF, angol nyelvű)
• Az ISO 17840 szabványról (CTIF, angol nyelvű)
• Az Euro NCAP 2026-os protokolljának újításai a tűzoltók szemszögéből (CTIF, angol nyelvű)
• Euro NCAP TB 030 – műszaki útmutató a mentési lapokhoz (PDF, angol nyelvű)
• CTIF műveleti útmutató elektromos járművekhez, 2025 (többnyelvű letöltés)

Bevezető

Egy mai személygépkocsi a műszaki mentést végző tűzoltó szemszögéből egészen más feladványt jelent, mint akár tizenöt évvel ezelőtt. A karosszériában ultranagy szilárdságú acélok és kompozit megerősítések futnak, a kárpitok mögött akár egy tucatnyi légzsák és gázgenerátor, övfeszítő és egyéb pirotechnikai elem lapul, az elektromos és hibrid hajtású járművekben pedig több száz voltos nagyfeszültségű rendszer, a gázüzemű autókban nagynyomású tartályok jelentenek veszélyt. Ezek elhelyezkedése típusonként, sőt sokszor modellévenként is eltér. Kívülről nézve a balesetes járműről mindez nem derül ki, a feszítő-vágó rossz helyre illesztése viszont a mentést lassíthatja, a beavatkozót és a sérültet pedig közvetlen veszélybe sodorhatja. Erre a problémára adnak választ a mentési lapok és a vészhelyzeti reagálási útmutatók, amelyek szerepét az Euro NCAP 2026-tól érvényes értékelési protokollja tovább erősítette.

Mi a mentési lap és mi a vészhelyzeti reagálási útmutató?

• Mentési lap (Rescue Sheet, RS): egy adott járműtípusra készült, tömör, grafikus műveleti összefoglaló, amely a beavatkozók számára a helyszínen, néhány pillantással értelmezhető formában mutatja meg a mentés szempontjából lényeges szerkezeti elemeket. Tartalmát és formáját az ISO 17840 nemzetközi szabványsorozat rögzíti, amelynek kidolgozásában a Nemzetközi Tűzoltó és Mentő Szövetség (CTIF) „Műszaki mentés és új technológiák” bizottsága meghatározó szerepet játszott – ez az első olyan ISO-szabvány, amely kifejezetten a tűzoltók igényeiből született. A szabvány első része a személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek, a második része az autóbuszok és tehergépjárművek mentési lapjait szabályozza.
• Vészhelyzeti reagálási útmutató (Emergency Response Guide, ERG) a mentési lap részletesebb kiegészítője, amelynek sablonját az ISO 17840 harmadik része határozza meg. Míg a mentési lap a helyszíni gyors tájékozódást szolgálja, az ERG mélyebb, szöveges magyarázatot ad: lépésről lépésre leírja például a nagyfeszültségű rendszer leválasztásának menetét, az akkumulátortűz kezelésének gyártói ajánlásait vagy a sérült jármű biztonságos szállításának és tárolásának feltételeit. Az ERG elsősorban az alternatív hajtású – elektromos, hibrid, gáz- és hidrogénüzemű – járműveknél bír kiemelt jelentőséggel. A szabványsorozat negyedik része a hajtóenergia-forrás járművön történő megjelölését (címkék, színkódok) rendezi, amely a helyszíni azonosítást segíti.

A két dokumentum tehát nem helyettesíti, hanem kiegészíti egymást: a mentési lap arra szolgál, hogy a beavatkozás közben azonnal lássuk, hova szabad és hova tilos vágni, az ERG pedig arra, hogy a felkészülés, a képzés vagy egy összetettebb helyzet – például akkumulátortűz – során megértsük, miért és hogyan kell az adott járműnél eljárni.

Mi található egy mentési lapon?

Az ISO 17840 szerinti mentési lap első oldala a jármű felülnézeti és oldalnézeti rajzát tartalmazza, amelyen szabványos piktogramok és színkódok jelölik a mentés szempontjából kritikus elemeket. Itt látható többek között a légzsákok és gázgenerátoraik, az övfeszítők és egyéb pirotechnikai eszközök helye, a megerősített, nehezen vágható karosszériazónák, a 12 voltos és – ha van – a nagyfeszültségű akkumulátor elhelyezkedése, a narancssárga színű nagyfeszültségű kábelek nyomvonala, az üzemanyag- vagy gáztartály, valamint a biztonsági leválasztó elemek (például szervizdugó, leválasztó hurok vagy biztosíték) pontos helye.

A rajzos oldalt legfeljebb három további oldal követi, amely egységes, tíz fejezetből álló szerkezetben foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat. Ezek sorrendben: a jármű azonosítása és felismerése; a rögzítés, stabilizálás és emelés; a közvetlen veszélyek kiiktatása és a biztonsági előírások; a hozzáférés az utasokhoz; a tárolt energia, folyadékok, gázok és szilárd anyagok; teendők tűz esetén; teendők vízbe merülés esetén; vontatás, szállítás és tárolás; fontos kiegészítő információk; végül a használt piktogramok magyarázata. Az ERG ugyanezt a tízfejezetes felépítést követi, csak jóval részletesebben kifejtve. Az egységes szerkezet óriási előny: a beavatkozó bármely gyártó dokumentumában ugyanott keresi és találja meg ugyanazt az információt.

Az Euro NCAP a gyártók számára kiadott műszaki útmutatóban (TB 030) külön rögzítette a tűzoltóságok elvárásait annak érdekében, hogy a mentési lapok valóban könnyen olvashatók és a helyszínen értelmezhetők legyenek. A 2026-os protokoll előírja azt is, hogy a mentési lap harmadik fejezetében egyértelműen fel kell tüntetni, mely veszélyforrásokat (nagyfeszültségű akkumulátor, 12 voltos rendszer, pirotechnika stb.) iktatja ki az ajánlott energiadeaktiválási eljárás.

Hol érhetők el a mentési lapok és az ERG-k?

A legfontosabb, központi forrás az Euro NCAP és a CTIF közös fejlesztésében készült, ingyenes Euro Rescue mobilalkalmazás, amely Android és iOS rendszeren is elérhető (vagyis letölthető az adott mobil operációs rendszer „alkalmazásboltjából”). Az alkalmazás egy helyen gyűjti össze a gyártók által biztosított, az Euro NCAP által ellenőrzött mentési lapokat és ERG-ket. A keresés gyártó, modell és gyártási időszak szerint, illetve egyes járműveken elhelyezett QR-kód beolvasásával is lehetséges. Az adatbázis letölthető, így az alkalmazás internetkapcsolat nélkül, gyenge térerejű helyszíneken is használhatóvá válik – ami bizonyos esetekben különösen fontos lehet. Az alkalmazásban már a tehergépjárművek és autóbuszok mentési lapjai is szerepelnek, a CTIF adatai szerint pedig világszerte több mint 1,2 millió beavatkozó töltötte le.

Az Euro NCAP a 2026-os protokollban tovább szigorította a gyártókkal szembeni elvárásokat: a mentési lapot és az ERG-t angol nyelven be kell nyújtani, a mentési lapnak meg kell felelnie az ISO 17840 szabványnak (legfeljebb négy oldal terjedelemben), és az Euro NCAP alkalmazási területének 22 nyelvén is rendelkezésre kell állnia. A követelmény nemcsak az Euro NCAP által tesztelt változatra, hanem a gyártó minden más, gyártásban lévő modelljére is kiterjed. A mentési információk a jármű összesített biztonsági értékelésébe is beszámítanak, így a gyártók számára valódi ösztönzést jelent, hogy pontos és jól használható dokumentumokat készítsenek.

Az alkalmazás mellett a mentési lapok a gyártók honlapjain is letölthetők, egyes autógyártók pedig a járműveken is elhelyeznek QR-kódot – jellemzően az üzemanyag-betöltő vagy töltőnyílás fedelén, illetve a B-oszlopon –, amely közvetlenül az adott típus mentési lapjára vezet. Több európai országban elterjedt gyakorlat, hogy a kinyomtatott mentési lapot az üzemben tartó a vezetőoldali napellenző mögött tartja. Ez hasznos kiegészítés lehet, de a beavatkozó soha nem számíthat rá biztosan, ezért a helyszíni információszerzés elsődleges eszköze az alkalmazás és a QR-kód. A tűzoltó-egységek számára kifejezetten ajánlott, hogy a szolgálatban lévő állomány készülékein – vagy a gépjárműfecskendőhöz rendelt táblagépen – az Euro Rescue alkalmazás telepítve és a teljes adatbázis letöltve legyen.

Mikor és hogyan kell használni őket?

A mentési lap a műszaki mentés felderítési szakaszának része, használata tehát nem utólagos ellenőrzés, hanem a beavatkozás tervezésének kiindulópontja. A gyakorlatban a vonulás közben – ha a riasztásból vagy az eCall-adatokból már ismert a jármű típusa – a parancsnok vagy egy kijelölt beosztott előre lekeresheti a dokumentumot. A helyszínre érkezve, a jármű körüli felderítés során a gyártmány, a modell, a hajtás típusa és lehetőség szerint a gyártási év azonosítása után a mentési lap alapján dönthető el, hol vannak a vágásra alkalmatlan zónák, hol kell az energiaellátást megszakítani, és milyen sorrendben célszerű a hozzáférést kialakítani.

Különösen indokolt a mentési lap használata minden olyan esetben, amikor

• a balesetnél beszorult személyt kell menteni, és ezt csak roncsolással lehet megtenni
• alternatív hajtású járműről van szó, vagy ennek lehetősége nem zárható ki;
• a légzsákok egy része nem nyílt ki, így ki nem oldott pirotechnikai elemek maradtak a járműben; valamint
• járműtűz, vízbe borulás, illetve a sérült jármű elszállításának előkészítése során.

Az ERG elsősorban a felkészülés és a képzés eszköze, de összetettebb helyzetekben – például egy nagyfeszültségű akkumulátor sérülésekor vagy hőmegfutás gyanújakor – a helyszínen is fontos döntéstámogatást nyújt.

Fontos szem előtt tartani, hogy a mentési lap nem helyettesíti a szakmai ítélőképességet és a helyszíni megfigyelést. Egy erős ütközés után a jármű szerkezete deformálódhat, az alkatrészek elmozdulhatnak, utólagos átalakítások vagy utángyártott elemek is lehetnek a járműben. A dokumentum tájékoztat, de a döntést mindig a helyszíni felderítés eredményével összevetve kell meghozni.

Ha nincs mentési lap: az általános eljárásrend

Előfordulhat, hogy sem a mentési lap, sem az ERG nem érhető el: régebbi vagy ritka típusról van szó, a jármű nem azonosítható egyértelműen, nincs térerő és az adatbázis sem volt előre letöltve, vagy egyszerűen nincs idő a keresésre. Ilyenkor a beavatkozást úgy kell végrehajtani, mintha a jármű a lehető legtöbb rejtett veszélyt hordozná. Az alábbi eljárásrend a nemzetközi műszaki mentési gyakorlatban és a CTIF ajánlásaiban általánosan elfogadott elveket foglalja össze; a hazai beavatkozásoknál természetesen a mindenkor hatályos szakmai szabályzatok és eljárásrendek az irányadók.

A helyszín biztosítása 

Az első lépés a beavatkozók és a sérültek védelme a további veszélyektől: a jármű biztonságos felállítása, a forgalom elterelése vagy lezárása, a terület kivilágítása, valamint a tűzvédelem kiépítése a mentés teljes idejére. Az egyéni védőfelszerelés – sisak arcvédővel vagy védőszemüveggel, védőkesztyű, védőruha – teljes körű használata alapkövetelmény.

Kétkörös felderítés és a jármű azonosítása

A belső és külső körös felderítés során fel kell mérni a sérültek számát és állapotát, a járműben maradt személyeket, a kifolyó folyadékokat, a füstöt vagy szokatlan hangokat (sziszegés, pattogás), valamint a jármű helyzetét. Az alternatív hajtásra utaló jelek közé tartoznak a típusjelzések és feliratok (például „hybrid”, „EV”, „e-”, „CNG”, „LPG”, „H2”), a töltőcsatlakozó, a kipufogó hiánya, a narancssárga kábelek, az ISO 17840-4 szerinti energiaforrás-címkék és a műszerfal kijelzései. Ha a jármű hajtása nem azonosítható biztosan, alternatív hajtásúként kell kezelni. Hasznos információforrás lehet a vezető vagy az utasok kikérdezése, illetve – ahol erre lehetőség van – a rendszám alapján az irányítás által lekérdezett típusadat.

Stabilizálás

A járművet a beavatkozás megkezdése előtt mindig stabilizálni kell ékekkel, alátétekkel, szükség esetén támasztó eszközökkel, hogy se a jármű elmozdulása, se a rugózás ne veszélyeztesse a beszorult személyt és a beavatkozókat. Elektromos és hibrid járműveknél a csendes működés miatt különösen fontos a gurulás megakadályozása, mert a jármű „üzemkész” (READY) állapotban is hangtalan lehet.

Az energiaellátás megszakítása

A gyújtást ki kell kapcsolni, a parkolóféket be kell húzni, automata váltónál parkoló állásba kell kapcsolni. Kulcs nélküli (keyless) rendszereknél a kulcsot a járműtől biztonságos – legalább öt méteres – távolságba kell vinni, hogy a rendszer ne indulhasson újra. Ha szükséges, előbb az elektromos ablakokat, ülésmozgatást vagy ajtózárakat érdemes működtetni, mert az áramtalanítás után erre már nem lesz lehetőség. Ezt követően le kell választani a 12 voltos akkumulátort (vagy akkumulátorokat – egyes típusokban kettő is van), lehetőség szerint a negatív sarut. Az áramtalanítás után a légzsákrendszerek kondenzátorai még egy ideig tárolhatnak energiát, ezért a gyártók által jellemzően javasolt várakozási idő ismeretlen típusnál sem hagyható figyelmen kívül; a pirotechnikai elemeket addig is aktívnak kell tekinteni. A nagyfeszültségű rendszer leválasztását gyártói információ nélkül csak akkor szabad megkísérelni, ha a leválasztó elem egyértelműen azonosítható és jelölt; ellenkező esetben a rendszert feszültség alatt állónak kell tekinteni.

Biztonsági távolságok és rejtett veszélyek

A ki nem nyílt légzsákok előtti zónában lehetőség szerint tartózkodni kell. A nemzetközi gyakorlatban elterjedt „30–60–90” ökölszabály szerint az oldallégzsákoktól legalább 30, a vezetőoldali légzsáktól legalább 60, az utasoldalitól legalább 90 centiméter távolságot célszerű tartani. Nagyfeszültségű járműnél tilos a narancssárga kábeleket és az akkumulátorházat megbontani, vágni vagy megfúrni, és a padlólemez területén – ahol jellemzően az akkumulátor található – nem szabad vágást végezni vagy emelési pontot kialakítani.

Hozzáférés és „hámozás” vágás előtt

Mentési lap hiányában a vágás előtt mindig el kell távolítani a burkolatokat és kárpitelemeket az oszlopokról, a tetőkárpitról és a küszöbökről, hogy szemrevételezéssel ellenőrizhető legyen, nem fut-e a vágási vonalban gázgenerátor, övfeszítő, kábelköteg vagy megerősítő betét. A hozzáférés kialakítását lehetőség szerint a legkevésbé roncsoló módszerrel – ajtónyitással, üvegeltávolítással – kell kezdeni, és csak ezután következhet a nagyobb szerkezeti beavatkozás. Az üvegmenedzsment során a sérült és a beavatkozók szilánkok elleni védelméről gondoskodni kell, figyelembe véve, hogy az oldalablakok egy része ma már ragasztott, rétegelt biztonsági üveg.

Folyamatos megfigyelés

A beavatkozás teljes időtartama alatt figyelni kell a hőmegfutásra utaló jeleket – füst, sziszegő vagy pattogó hang, szokatlan szag, hőmérséklet-emelkedés –, amelyek nyomon követésében a hőkamera sokat segít. Gázüzemű járműnél a nyomáscsökkentő szelepek működésére és a gázszivárgás jeleire kell figyelni. Ha hőmegfutás gyanúja merül fel, a mentési tervet ehhez kell igazítani, és a sérült kimentését a lehető leggyorsabban végre kell hajtani.

Átadás és dokumentálás

A mentés befejezése után a jármű állapotáról – különösen a nagyfeszültségű rendszer esetleges sérüléséről – a szállító vagy tároló szervezetet tájékoztatni kell, mivel egy sérült akkumulátor órákkal vagy napokkal később is meggyulladhat. Az ismeretlen típusnál szerzett tapasztalatokat érdemes rögzíteni és a képzésekben hasznosítani.

Felkészülés mint a mentés része

A mentési lapok és vészhelyzeti reagálási útmutatók akkor szolgálnak igazán, ha a beavatkozók nemcsak tudnak a létezésükről, hanem a használatukat rendszeresen gyakorolják is. Érdemes a gyakorlatok során valós típusok mentési lapjaival dolgozni, a piktogramrendszert begyakorolni, és az egység készülékein naprakészen tartani az Euro Rescue adatbázisát. Ugyanilyen fontos azonban az is, hogy az általános eljárásrend a mentési lapok mellett is rutinszerűen működjön, hiszen a helyszínen bármikor adódhat olyan helyzet, amikor a beavatkozónak kizárólag saját szakmai tudására és gondos felderítésére támaszkodhat.

A cikk a Rescue Security & Safety IX projekt részeként jelent meg.

A projektet a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium és a Balaton Fejlesztési Tanács támogatta.