Mit nevezünk homlokzati hőszigetelő rendszernek?

Ezek többrétegű, ragasztott, táblás hőszigetelő lapok, amelyeket bevonatréteggel (vékonyvakolattal) látnak el. Nagyon fontos, hogy ezekben sem szerelt burkolat, sem légrés nem található.

Elnevezésük:

• „THR” (Teljes homlokzati Hőszigetelő Rendszer)
• angolul ETICS (External Thermal Insulation Composite Systems)
• németül WDVS (Wärmedämmverbundsysteme)

Ez utóbbiakat, különösen az angol gyakori hazai használata miatt érdemes ismerni.

Mi a készlet és mit hibáznak ezzel?

A 305/2011/EU rendelet (közismertebb nevén CPR-rendelet) értelmében a homlokzati hőszigetelő rendszerek (THR) készletnek minősülnek, ami azt jelenti, hogy a rendszer „elemeit” az építés helyszínén össze kell építeni ahhoz, hogy az épületben a funkcióját ellássa. Ezét ezeket egybeépítve vizsgálják és minősítik az erre hivatott intézetek.

• Megfelelőségük a teljes rendszerre, mint egységre vonatkozik.
• A rendszert forgalmazó minden eleméért felel, azokért is, amiket nem ő gyártott, de beépített.

A képen látható, hogy egy homlokzati hőszigetelő rendszer több elemből áll, ezeket egy gyártó egybeépíti és a megoldását független vizsgáló intézetben minősíteti.

A hibát rendszerint ott követik el, amikor

• a rendszerhez tartozó elemek helyett más (általában olcsóbb) anyagokat építenek be, ill.
• a kivitelezés nem a rendszerre vonatkozó kivitelezési előírásoknak megfelelően történik, akkor az így kialakított szerkezet (ami nem rendszer!) tűzvédelmi teljesítménye nem igazolható és általában nem is teljesül.

Hol találunk útmutatást a kivitelezési hibák elkerüléséről?

1. A rendszergazdák alkalmazástechnikai útmutatóiban.
2. A Magyar Építőkémia és Vakolatszövetség (MÉVSZ) által kiadott műszaki irányelvekben.

• THR Műszaki Irányelv a tervezőknek
• THR Kivitelezési Irányelv a kivitelezőknek
• THR megvalósítása során figyelembe veendő szempontok

A Kivitelezési Irányelv nem csak a hőszigetelő rendszerek beépítésének szabályait és lépéseit tartalmazza, hanem a leggyakoribb kivitelezési hibákat, azok következményeit és a javítás lehetséges módozatait is.

A felsorolásban megtaláljuk a tűzvédelmi kockázatot jelentő hibákat is:

• a pont-perem ragasztási módszer elhagyását,
• a túl vékony felületerősítő kéreg veszélyeit,
• a nem megfelelő módon vezetett üvegszövet kialakításának a következményeit is.

Segítsünk ellenőrizni a Nemzeti Műszaki Értékelést (NMÉ)!

Magyarországon a homlokzati hőszigetelő rendszerek beépítésének elengedhetetlen feltétele az NMÉ megléte (a külföldön kiállított ETA-dokumentumok nem tartalmazzák a hazai homlokzati tűzterjedés vizsgálat eredményeit). Ez a dokumentum a rendszervizsgálatok alapján tartalmazza mindazon paramétereket, melyek a homlokzati hőszigetelő rendszer teljesítményét meghatározzák, de nem csak az alkalmazott anyagokra ad meg követelményértékeket, hanem a kivitelezés egyes lépéseit is pontosan előírja. Ennek oka az, hogy a hőszigetelő rendszerek valós teljesítményét az alkalmazott anyagok minősége és azok beépítési módja együttesen határozza meg.

Tűzvédelmi szempontból a hőszigetelő rendszerek esetében általában két vizsgálatot végeznek el.

1. tűzvédelmi osztályba sorolás, melynek eredménye egy olyan betű-szám kombináció (pl. B, s1, d0), mely a kérdéses szerkezet éghetőségéről, füstfejlesztéséről és égve-csepegési tulajdonságairól ad információt.
2. homlokzati tűzterjedés vizsgálat. Ennek eredménye percben fejezi ki azt az időtartamot, aminek eltelte után a rendszer várhatóan égni kezd, azaz tűzterjedési határállapotba kerül. Ebből az is kiolvasható, hogy az adott rendszer milyen épületmagasságig építhető be.

Mit, hova szabad beépíteni?

Az OTSZ a homlokzati tűzterjedési határérték-követelmény az épületek szintszámának függvényében a vonatkozó műszaki követelmény szerinti vizsgálattal igazoltan lehet

• földszint és legfeljebb 2 további szint esetén T_h ≥ 15perc;  
• földszint és legalább 3, legfeljebb 4 további szint esetén T_h ≥ 30 perc;
• földszint és 4-nél több további építményszint esetén T_h ≥ 45 perc.

Összegezve

Az egyes beépítési helyzetekben a követelmény-értékeket (pl. T_h ≥ 45 perces homlokzati tűzterjedés határérték, legalább „B” tűzvédelmi osztály) a legtöbbször az OTSZ határozza meg. Az ÉMI vizsgálatai alapján kiállított NMÉ azt határozza meg részletesen, hogy ezek a követelmények mely anyagok, milyen módon történő beépítése esetén igazolhatók.

A poszt a Rescue Security & Safety VIII projekt részeként jelent meg.

A projektet a Miniszterelnökség és a Balaton Fejlesztési Tanács támogatta

​