Hol találkozhatunk vele?

Közismert az az ábra, amely az épületszerkezetek energiaveszteségét mutatja. A fújt hőszigetelési megoldások elsősorban a tetőre koncentrálnak ezért fontos ismernünk azokat az anyagokat és megoldásokat, amelyek ma már elterjedtek a házépítés és különösen az energiatakarékossági célú felújítás során. Elhelyezkedésük, tömörségük és égési jellemzőik ismerete fontos tényező a tűzoltási beavatkozás során.

Fő alkalmazási területei:

• Padlások
• Födémek
• Tetőterek
• + könnyűszerkezetes épületek falszerkezetei

Mindezek közös előnye, hogy jelentős bontás nélkül lehet a kívánt célt elérni, így az elsődleges felderítés során sokszor nem is lehet felfedezni, csak a szokottól eltérő égésjellemzők figyelmeztethetnek a jelenlétükre. Ezért nagyon fontos az ilyen épületek tüzeinél a felderítés során tisztázni, hogy hol, milyen anyaggal hőszigetelék az adott épületrészt.

Farost befújásos hőszigetelés  

Ennél a fát faforgáccsá aprítják, amelyet a termo-mechanikus eljárás során teljesen rostokra bontanak. Ezzel létrejön a befújásos szigetelés farostja, amelyet ezután megszárítanak és tömörítés után szállítózsákokba csomagolnak. A farost nagy hőtároló kapacitása jó hőszigetelő. Ami mellette szól, hogy szinte bármely épületszerkezet hőszigeteléséhez alkalmas. Ideális tetők, mennyezet, falak és padlók gyors felújításához.

A leírása szerint: „Az ammónium-foszfát, mint természetes ásványi só hozzáadásával sikerült kimagasló tűzbiztonságot elérni. Az elszenesedett réteg tűz esetén megakadályozza annak gyors terjedését, és a hőszigetelés átégését, akár 90 perces tűzbiztonság is garantálható.” E szerint a farost szigetelések a tűzben ugyanúgy viselkednek, mint a tömör fa, amely a tűzben kiszámítható időn belül ég és a keresztmetszet belsejében stabil és szilárd marad a magas környezeti hőmérséklet ellenére is. Az így kialakított épületszerkezet tűzzel szembeni viselkedési osztálya B2, azaz nehezen éghető, égéskésleltetés nélküli faszerkezet, amely hozzájárulhat a tűz terjedéséhez.

Normál körülmények között miután a faanyag lángra kapott (400-500 C°) beindul az öngerjesztő égési folyamat és intenzív gázképződés kezdődik, itt azonban a befújt anyag az azt körülvevő szerkezetek között sokszor nem kap elegendő oxigént az égéshez, így lassú terjedésre kell felkészülni és az oxigént biztosító szabad nyílásoknál, áttöréseknél számíthatunk a tűz kitörésére.

Ez azt is jelenti, hogy a látható égésnél a sugárcsővel sikeresen lecsapathatjuk a lángokat, de a szerkezetek közötti lassú tűzterjedést csak hőkamerás felderítéssel és az adott részek megbontásával tudjuk megakadályozni. 

Farost befújás

Szalmabefújásos hőszigetelés  

A hagyományos anyagok felhasználásának egyik ökológiailag jelentős példája a 100%-os búzaszalma, amelyet aprítva 105-141kg/m³ sűrűséggel fújnak be és kiváló λD: 0,055 W/(m.K) hővezetési tényezővel rendelkezik. Tűzvédelmi osztályba sorolása azonban az Európai Műszaki Értékelés (ETA -18/0305) szerint E besorolású, vagyis gyúlékony és tűz hatására az anyag 2 percen belül teljesen kiég. 

Persze a sűrűség miatt itt is lassabb tűzterjedésre kell számítani, de a rostok között az égéshez szükséges oxigén a rendelkezésre áll. Viszont a takart felületek miatt a tűzterjedést csak hőkamerával tudjuk észlelni és a terjedési sebesség számításával, becslésével kell a szerkezetet megbontani vagy elvágni ott, ahol a tűz terjedését hatékonyan megakadályozhatjuk, és az oltást eredményesen elvégezhetjük.

Befújásos szalma hőszigetelés ETA minősítéssel

Supafil fújható üveggyapot 

Knauf Insulation fújható üveggyapot szigetelése ugyancsak a födém rések hőhídmentes hőszigetelését ígéri. Az MSZ EN 13501-1 szerint A1 (nem éghető) tűzvédelmi osztályba tartozik. Kis terhelést jelent a tetőszerkezetre (20 cm vastagságban csak 2,45 kg/m²)

A Knaufinsulation Supafil fújható üveggyapot hasonlóan jó hőszigetelő anyag, tűzoltási szempontból óriási előnye, hogy kötőanyagot nem tartalmazó, nem éghető, fújható (ömlesztett) üveggyapot szigetelés, épületek zárófödémeinek és nehezen hozzáférhető területeinek hézagmentesen befújható szigetelésére szolgál.

Tűzzel szembeni viselkedés osztálya A1 – Vagyis a tűz semmilyen fázisában, még teljesen kifejlett tűz esetén sem segíti elő a tűz terjedését és nem növeli a tűzterhelést. Tehát egy tűznél erre számíthatunk, és ennek figyelembevételével tervezhetjük a beavatkozást.

Mivel az épület megjelenése alkalmazásával változatlan marad, ezért a rejtett részek faszerkezeteinek izzása, csak hőkamerával észlelhető hatékonyan.

Ahol számíthatunk a jelenlétére:

1. Új fa- és fémvázas szerkezetek kitöltő anyagaként.

2. Födémek és magastetők felújításánál, az üregek kitöltése mellett a födém és a tetőtér rejtett zugainak szigetelésénél is. A magastetőben a szarufák és szelemenek között, beleértve a tetőgerinc környékét, a zárt üregeket és egyedi kialakítású csomópontokat.

3. Üreges falak, vázas szerkezetek, borított gerendafödémek.

Befújható ásványgyapot

Az URSA ReFloc fújható ásványgyapot hőszigetelés szintén a nehezen megközelíthető terek és területek szigetelésére alkalmas termék. Ilyenek a zárófödém / padlásfödém, a magszigetelésű homlokzat és a könnyűszerkezetes épület falai.

A termékről a legteljesebb és szakmailag korrekt tűzvédelmi információ áll rendelkezésre.

• Tűzvédelmi osztály: A1, azaz nem éghető
• Füstképződés: 25 kg/m³ – sűrűségnél S2, Közepesen sűrű füstöt bocsát ki.
• 30 és 35 kg/m³ – nél: S1. Egyáltalán nem vagy minimális füstöt bocsát ki.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a beavatkozás során a tűz terjedésével nem kell számolnunk.

Befújható cellulózrostok

Az ISOCELL hőszigetelési rendszerben a cellulóz rostokat egy egyszerű eljárással, újságpapírból nyerik. A papírt darálást követően pelyhekké alakítják, majd a tűz, a penész és a rágcsálók elleni védelem érdekében bórt és foszfátot kevernek hozzá. A kész cellulóz szigetelőanyag zsákos formában kapható, melyet egy befúvógép segítségével, vagy akár kézi terítéssel is a kitöltendő üregekbe juttathatnak.

Hőátbocsátási tényező 14 cm vastagság esetén: 0,32 W/m²K

Itt találkoztunk az egyik legpontosabb tűzvédelmi osztály besorolással. Eszerint:  

• 40 mm < 100 mm vastagság között – E – azaz csak rövid ideig képes ellenállni az alacsony hőmérsékletű lángnak és nem okoz gyors lángterjedést.
• ≥ 100 mm vastagság felett – B-s2, d0 – Nehezen éghető és alacsony füstkibocsátó képességű és égő részecskék kialakulására nem kell számítani.

Tehát a felderítés során a hőszigetelés vastagságára nagyon kell figyelni, de ez a tipikus alkalmazásoknál rendszerint meghaladja a 100 mm-t, így a nehezen éghető tulajdonsággal számolhatunk a beavatkozásoknál.

Tipikus alkalmazások

Tűzoltó legyen a talpán, aki egy égő háznál tájékozódni tud felderítéskor, hogy éppen aktuálisan milyen tűzvédelmi osztályú anyag égésére számíthat a szerkezetek között és hol éghet már. Erre a hagyományos módon a füst színe és a kitörés helye valamint a hőkamerás felderítés adhat támpontot.

A korrekt információszerzést az is nehezíti, hogy a tűzvédelmi szempontból kevésbé jó termékeknél egyfajta eufemisztikus megfogalmazás tapasztalható a gyártóknál, forgalmazóknál.

A poszt a Rescue Security & Safety VIII projekt részeként jelent meg.

A projektet a Miniszterelnökség és a Balaton Fejlesztési Tanács támogatta

​