Hírek

Új és régi épületeink változásai tűzoltási szempontból – Mi változott belülről?
2025. január 09. 13:45
Egyre modernebb, kényelmesebb és nagyobb épületek születnek. Újabb hőszigetelési megoldások teszik energiatakarékosabbá a meglévőket. Beépítjük a korábban más célt szolgáló padlástereinket. Ez a tűzoltókat – akik mindig a lehetséges tűzoltás oldaláról közelítik meg a változásokat – új kihívások elé állítják. Az erre történő felkészülés első lépése a fő kihívások azonosítása.

A tűz fejlődési szakaszai zárt térben

Meggyulladás

  • A tűz keletkezési ideje

Növekedés

A tűz növekedésének sebessége az égő anyag

  • mennyiségétől és
  • minőségétől függ.

Flashover

  • gyors változások, a légnemű bomlástermékek meggyulladnak
  • a lángok megjelennek a nyílásokon
  • kb. 600 ºC-nál kezdődik a Flashover


Az angolszász szakma „dancing angels” (táncoló angyalok) vagy „fire snakes” (tűzkígyók) néven ismeri azt a jelenséget, amikor a légnemű bomlástermékek felhajtó ereje nyomán lángnyelvek válnak el a tűztől, és a plafonon „táncolnak”.

Kifejlett tűz

  • minden éghető anyag ég, a hőtermelés maximális
  • több légnemű bomlástermék keletkezik, mint ami a rendelkezésre álló levegőben el tud égni
  • az el nem égett éghető gázok kiáramolva meggyulladnak
  • a zárt tér befolyásolja az égés sebességét (oxigén által vezérelt tűz)

Hanyatlás

  • az éghető anyagok mennyisége csökken, a hőtermelés lelassul
  • az égés sebességét az éghető anyagok mennyisége befolyásolja (tüzelőanyag-vezérelt tűz)

 

Mi változott?

Ami nem változott, az a tűzfejlődés folyamata, minden egyéb igen. Nézzük lépésről-lépésre.

Az épületeinken belül

Régen:

  • Döntően fabútorok és természetes anyagokból készült kárpitozás, rugós epeda
  • + jól szellőző, fa nyílászárók.

Ma:

  • Faforgácslapokból készült bútorok, műanyagok, műanyag szivacsok (építőanyagok, bútorok, berendezési tárgyak, háztartási áruk, csomagoló anyagok, festékek, lakkok, ragasztók)
  • + jól záródó műanyag nyílászárók.  

Azt mondtuk, hogy a tűz növekedésének sebessége az égő anyag mennyiségétől és minőségétől függ. Nos, az épületeikben, szobáinkban nőtt az éghető anyagok mennyisége és sokkal gyorsabban gyulladó és ráadásul erős füsttel égő műanyagok kerültek a fa helyére. Ezért a légnemű bomlástermékek sokkal gyorsabban meggyulladnak, miközben a jól záródó ablakokon a lángok még nem tudnak kitörni, ezért a hőtermelés egyre gyorsabb lesz, a sűrű gomolygó füstben lévő bomlástermékek tűz miatt fogyó levegőben már nem tudnak elégni.

 

A műanyagok égési tulajdonságai

Éghetőség

A műanyagok a fához hasonlítva nem sokkal alacsonyabb hőmérsékleten gyulladnak meg.

Pl.: Poliuretánhab 415, Polisztirol 359, Polisztirol gyöngy 296, Polisztirol lemez 345, Hungarocell hab 356 °C.
Pl.: Fa: 340–470 ºC közé esik a fa gyulladáspontja, ahol a keletkezett gázok már önmaguktól, külső láng nélkül is meggyulladnak. Az égéshőjük azonban a kétszerese a fának.

Égéshő

Fa

műanyag

17 000 – 19 000 kJ/ kg

40 000 – 42 000 kJ/ kg

Égési folyamat sebessége

Fa

műanyag

Szakaszos:

  1. elszíneződés, szenesedés, lobbanás 200–260 °C
  2. gyulladás 260–370 °C, faszén égése 400–500 °C, max. 1000–1200 °C
  3. utóégés, kihűlés, hamu

gyulladás után olvad, majd

fajtától függően gyors vagy rendkívül gyors égéssel találkozhatunk

 

Füstképződés – a füst mennyisége

Mindössze 10 kg papírból 8000 – 10 000 m3 füst szabadul fel égéskor. Papírkosár tüzénél a fejlődő füst gyorsan kitölt egy 3 m belmagasságú, 3000 m2 alapterületű helyiséget. 10 kg habgumiból kb. 20 000 m3 füst fejlődik. Egy égő hűtőszekrény másodpercenként 2 m3 füstöt fejleszt.

A 2-3 szoros mennyiségű füst keletkezik a műanyagok égésekor, mint a fánál.

 

Toxicitás és korrózió

A legnagyobb és egyben életveszélyes különbség a fa és a műanyagok között ez utóbbiak mérgező és korrozív hatásában van.

Az ábra azt mutatja, hogy mennyi anyagot kell elégetni a halálos dózis eléréséig? A különbség 8 szoros!

Különösen akkor figyelmeztető a tűzoltói beavatkozás gyorsaságát illetően, ha tudjuk, hogy az elsődleges halálozási ok a tűzeseteknél,

  • 85-90%-ban a füst és csak
  • 10-15 % -ban a tűz és a magas hőmérséklet!


Ebben a diszkóban a polisztirol hangszigetelés gyulladt ki és 156-an haltak meg a tűzben. Látszik a lerakódott mérgező korom a képen. 

 

Hosszabb távon mérgező anyagok

A műanyagok égése során jelentős mennyiségben képződnek olyan vegyületek, amelyek hosszabb távon fejtik ki mérgező, adott esetben rákkeltő hatásukat.

Korrozív anyagok

Az épületeinkben csövek, padló, kábelszigetelés, alkatrészek formájában nagy mennyiségben fordul elő PVC. Égéséből (klórtartalma miatt) hidrogén-klorid, dioxin és egyéb környezetkárosító vegyületek keletkeznek. Korrozív hatása miatt a hidrogén-klorid az egyik közellenség, azaz a sósav. 1 kg PVC égéséből 1 liter sósav keletkezik, amelyből a tűzben 100 liter sósavgőz képződik és minden elektromos berendezésen, finomechanikai és számítástechnikai termékben komoly károkat okozhat.

 

Miért kell gyorsan beavatkozni?

Egyrészt azért, mert amint láttuk a tűz gyorsabban fejlődik ki és az éghető műanyagok miatt sokkal nagyobb károkat okoz és gyorsabban éri el a zárt térben a halálos koncentrációt.

Az egyik ilyen összehasonlító adat egy helyiség tűzénél a flashover bekövetkezésének ideje:

  • 30 évvel ezelőtt 15-19 percre tették bekövetkezését
  • ma 8-12 perc az átlagos érték,
  • de bizonyos helyzetekben 4-6 percet állapítottak meg.

Újabb kihívás a modern lakberendezésekben és belsőépítészetekben használt szintetikus anyagok mellett, a fogyasztói elektronikában, elektromos kéziszerszámokban, mikromobilitási eszközökben és elektromos járművekben használatos lítium-ion akkumulátorok égése. Ezeknél a füst első jelétől a hőmegfutás és a robbanás akár 15 másodpercet követően is bekövetkezhet.

 

A poszt a Rescue Security & Safety VIII projekt részeként jelent meg.

A projektet a Miniszterelnökség és a Balaton Fejlesztési Tanács támogatta

 
​