Nádasok

A nádasok mind gazdálkodási, mind pedig természetvédelmi szempontból fontosak. Sekély tavak, mocsarak, víztározók esetében fontos szűrőszerepet töltenek be, ráadásul sajátos ökoszisztémát alkotnak. Hazánkban a KSH adatai szerint kb. 35 ezer hektár összterületen találhatók nádasok (legalábbis a legfrissebb, 2019-es adatsor alapján)

 

Veszélyforrások

A nádastűz terjedése általában igen gyors, és azt nagy mértékben befolyásolják az időjárási viszonyok (elsősorban a szél okozta kiszáradás, tűzterjedés intenzitásának növekedése). A szél hatása a tűzterjedés szempontjából releváns tényező, ugyanis a tűz a szél irányának megfelelően háromszögben, vagy legyezőformában terjed. Erős, viharos szélben a terjedés percenként elérheti akár a több száz métert is, ráadásul az ún. röptüzek is tovább gyorsíthatják a folyamatot, amelyek újabb tűzfészkek keletkezését idézhetik elő. 

Szerencsésebb esetben a terjedést gátolhatják patakok, tavak, nyiladékok természetesen a tűzterjedés intenzitásának megfelelően.

 

Egészségügyi veszélyek

Mivel a biomassza (növényzet, vagyis a fa, nád, tőzeg, fű vagy avar) égése nem tökéletes, szennyező anyagok kerülnek a levegőbe. Ezek főként szilárd részecskék és aeroszolok (cseppfolyós részecskék), továbbá gázok: szén-monoxid, szén-dioxid, nitrogén-oxidok, kén-dioxid és szerves vegyületek, amelyek között olyan ismert rákkeltők is vannak, mint a benzapirén és a benzol. 

A biomassza elégetéséből származó légszennyező anyagok fokozottan veszélyesek, mert 80-90%-ban olyan finom és ultrafinom részecskékből állnak, amelyek átmérője 2,5 mikronnál kisebb. A finom porrészecskék a tüdőbe jutva irritációt és gyulladást okoznak. A hatásuk a szemirritációtól és a légzőszervek irritációjától a komoly rendellenességekig (asztma, hörghurut) terjed. A levegőben lebegő részecskék nagyobb koncentrációban krónikus köhögést, váladékképződést, nehézlégzést okozhatnak. 

Egy rövid időtartamú belélegzés – órákig tartó expozíció – is okozhat egészségkárosodást, de a napokig elhúzódó még veszélyesebb, mert egy idő után kimerül a szervezet védekezőképessége.

 

Kit/mit veszélyeztet?

• Legnagyobb veszélytényező a gyors tűzterjedés, amely veszélyezteti a nádasok élővilágát, és a nádasok közelébe épített nyaralókat, üzleteket és néhány kisebb üzemet.
• Füstje többnyire csak a lakott területek közelében jelent veszélyt az ott élőkre, ugyanis mérgező gázokat, és finom porokat tartalmaz.
• Elsősorban a nagy kiterjedésű nádterületeken (pl. Kis-Balaton, Nagy-Berek) a gyors égési sebesség az ott élő állatokra különösen veszélyes.
• A nádasos területeken vezetett infrastruktúra (gázvezetékek, villamos vezetékek) megsérülése nagy területen a lakosság ellátását, a gázvezeték tüze pedig emellett a közvetlen hatósugarában az emberek életét és anyagi javait is veszélyezteti.

 

Kiemelten veszélyeztetett lakossági csoportok

• gyermekek 6 éves korig,
• terhes nők,
• asztmások, légúti betegségben szenvedők,
• idős, krónikus betegségben szenvedők.

 

Kármegelőzés

Normál időszakban 

• A területen szemétlerakási tilalmat kell kihirdetni és betartatni. Ezt célszerű táblával is jelölni. 
• A horgászokat, üdülőket, valamint a közvetlenül a nádas menti üdülők tulajdonosait mindenképpen tájékoztatni kell mind a tűzgyújtási, mind a szemétlerakási tilalomról.
• A nádasok közelében meglévő szemetet, fanyesedéket fel kell számolni.
• A nádtelepek körül védőtávolságokat kell biztosítani, illetve a helyi tűzgyújtási rendeleteket minden esetben be kell tarta(t)ni

 

Száraz időszakban 

• A veszélyeztetett területen figyelemfelhívó táblákat kell elhelyezni, valamint a tűzgyújtási tilalomra minden lehetséges fórumon fel kell hívni a lakosság és az üdülők figyelmét.
• Korlátozni kell a nádközeli mezőgazdasági munkákat, nehogy a nehézgépek átforrósodott motorja tüzet okozzon.
• El kell szállíttatni a nádrakatokat, hogy elkerülhető legyen a véletlen baleset.