Lítiumion-akkuk: kicsi, közepes, nagy
2024. március 07. 12:46 |
|||
Meglehetősen nehézkes dolog a lítiumion-akkumulátorokat méret vagy teljesítmény alapján kategorizálni, de tűzoltói szempontból mindenképpen lényeges a veszélyforrás és az akku tűzidőtartamának megítélésénél. | |||
Egy korábbi bejegyzésünkben a német VdS útmutatója alapján próbáltunk választ találni arra, hogy a tárolt akkumulátorokat milyen veszélyességi kategóriákba sorolhatjuk. Ez értelemszerűen nem egyszerű feladat – az akkuk rendkívül változatos formában, feszültségi és teljesítményadatokkal készülnek. Abban a bejegyzésünkben a német példa alapján a szabványosítási eljárásban azt találtuk, hogy pl. egy átlagos, Einhell márkájú kisgép-akkumulátor (18 V, 4 Ah) átszámítva 0,072 kWh teljesítményű, vagyis kb. 14-15 darab ilyen még mindig az alacsony kockázatú kategóriába tartozik. (Érdemes elolvasni az eredeti bejegyzést a számítás áttekintéséhez.) Az ilyen számítási módok arra jók, hogy szabványosítsunk, és összevessünk bizonyos kategóriákat. Egy beavatkozáshoz vonuló tűzoltó számára azonban sokszor a bonyolult táblázatok, a számolgatás és a teljesítményadatok nem jelentenek segítséget, hasznosabb egy irányadó útmutató, egyfajta ökölszabály, amelyhez nagyjából igazodhatunk. Az alábbiak ennek szellemében pusztán irányadóként funkcionálnak.
„Kis” akkuk: kis tűz, kis veszély, alacsony kockázat Ebbe a kategóriába a kézi, vagy mobil eszközök tartozhatnak, mint például:
Az alacsony kockázat, kis tűz, kis veszély viszonyítás kérdése – nem bagatellizálhatjuk el ezek tűzveszélyességét! A kisebb lítiumion-akkumulátorok töltése, mélykisütése, zárlata során fellépő hőmérsékleteknél heves gyulladással járó kémiai reakciók indulhatnak el. Maga a felmelegedési folyamat, akár 15-20 percig is tarthat, s a cellák 70-90 °C között már veszélyben vannak, 100-160 °C felett felhasadnak.
A gyors lefolyás miatt csak a környezeti károk mérséklése lehet a cél.
„Közepes” akkuk: nagyobb tűz, nagyobb veszély, magasabb kockázat Ide tartozhatnak például, de nem kizárólag:
A közepes teljesítményű lítiumion-akkumulátor kategóriában az e-robogók okozták a legtöbb tűzesetet külföldön. Ezek elég kicsik ahhoz, hogy tulajdonosaik a lakásban töltsék őket, ugyanakkor a bennük rejlő akkucsomag elég nagy, hogy súlyos tüzeket okozzon. A lítiumion-cellák ezekben is hasonlóak, mint a laptopokban vagy mobiltelefonokban, de számos különbség is van:
Ezek az akkumulátorok több cellából állnak, így az égése is láncreakciószerűen zajlik le, változó intenzív szúrólángokkal. A folyamat a kísérletek szerint 5-20 percig zajlik.
„Nagy” akkuk: súlyos tűzeset, nagy veszély, komoly kockázat Ide tartozhatnak értelemszerűen a gépjárművek akkumulátorai, de a vélhetően hazánkban is egyre elterjedtebbé váló, napelemes otthoni energiatároló rendszerek (angol betűszóval BESS), ahol több nagyobb kapacitású akkumulátor van sorba kötve, szintén magas kockázatot jelentenek. A nagyobb akkumulátorok (pl. elektromos járművek, targoncák) is, bár különböző mértékben, de érzékenyek a túltöltésre, túlmelegedésre, ezért a gyártók megadják az akkucella minimálisan és maximálisan megengedhető kapocsfeszültségét. Ezek átlépésével az adott cella típus kritikus hőmérsékletét is átlépik, s e fölött a beinduló hőtermelő kémia folyamatok önfenntartóvá tudnak válni, s a cella füstölni, égni kezd. Ezek egy részénél ez sem okozhat elvileg problémát a nagyobb járművekben az akkumulátorok, fűthetőek/hűthetőek, mert a legtöbb lítium-ion akku melegen sokkal jobban teljesít, nagyobb áramot lehet belőlük kivenni, ezért mindig a megfelelő hőmérséklettartományban tartják a cellákat. A tapasztalatok szerint a járműakkumulátorok eddigi ismert füstölései, tűzesetei valamilyen sérülés (ütközés, leejtés) hatásaként következtek be.
Tűz, baleset után A sérült cellákban rekedt energia miatt az akkumulátorok napok múlva újra meggyulladhatnak, tehát elkülönítésükről gondoskodni kell.
A poszt a Rescue Security & Safety VII projekt részeként jelent meg.
|