Méret és teljesítmény

Alapvetően szénszállal erősített műanyagból készülnek, a szénszálakat műanyagba ágyazzák be, ezzel adva nagy szilárdságot a szerkezetnek, aminek köszönhetően kiváló mechanikai tulajdonsággal rendelkeznek. Ugyanakkor nagyobb hőhatásra e szerkezeti anyagok égnek. A hajók belső terében jelentős mennyiségű kárpitozott szerkezeti rész (ülő és fekvőfelületek) növeli az éghető anyagokat.

Méreteiket tekintve a hajók hossza általában 4 m-től 16 méterig terjed. A hagyományosan motorcsónakoknak nevezettektől a kabinos hajókig (Yachtok) terjed a skála. Ezeken kívül számos vitorlás hajó készül elektromos motorral kiegészítve, vagy utólagosan ezekkel átalakítva.

Kisebb elektromos meghajtású motorcsónak

Itt most nem tárgyaljuk az egyre változatosabb formában megjelenő elektromos vízi játékokat.

A hajók számunkra az éghető anyaga mennyisége, vagyis a méretei (hosszúság, szélesség, súly), a mentendő személyek száma (kapacitása) és az akkumulátorának teljesítménye, valamint ezek kialakítása alapján értékelhetők. További szempont a fekvőhelyek száma, amely jellemzően 2 – 6 fő.

Pl. Méretek:

Ezeket a hajókat általában alapos előzetes tesztek alapján, a legkorszerűbb hidrodinamikai programok használatával, kifejezetten elektromos hajtásláncra optimalizálva tervezték és építették. Ugyanakkor találkozhatunk utólagosan elektromos hajtásra átalakított hajókkal, amelyekre az előzetes modellezés, valamint tesztelés nem jellemző, így a tűzveszélyességük is nagyobb.

Az elektromos hajó felderítése során fontos

• az akkumulátor helyének meghatározása (Ez az elektromos hajtásra tervezett hajóknál szinte mindig a hajófenéken van elhelyezve.) Ugyanakkor az átalakított vitorlásoknál elő fordul, hogy az orrészben, vagy hátsó kabinban kap helyet az akkumulátorcsomag, vagy annak egy része.
• a főkapcsoló helyének megállapítása
• a kábelezés vezetése, és ebből az erősáramú rész meghatározása (Mi marad áram alatt?)
• a búvónyílás(ok) helye, működése
• az akkumulátortér kialakítása, űrtartalma. (Az oltóvízszükséglet meghatározásához nagyon fontos az elválasztott térrészek felderítése, mert az oltóvíz szükségletet ezek összessége határozza meg.)

Az akkumulátor rendellenessége működés közben többnyire előbb érzékelhető, a beépített korszerű elektronika riasztást ad, ilyenkor még nem kérnek tűzoltói beavatkozást. Azonban, ha az elektronika nem képes a melegedést kezelni és időben riasztást kapunk, aztán gyorsan odaérünk, akkor még időben érkezünk ahhoz, hogy csak melegedésre, vagy már kisebb égésre számíthatunk.

Mire számíthatunk?

• A szeparátor sérülése esetén rövidzárlat keletkezik és nő a hőmérséklet, nő a nyomás, végül felhasad az akkumulátor, mérgező és gyúlékony gázok szabadulnak fel.
• Ha az akkumulátor pólusai fémtárgyhoz érnek, akkor is keletkezhet hő, illetve kifolyhat az elektrolit és szintén mérgező és gyúlékony gázok szabadulnak fel.
• Túltöltést az elektronika figyeli és korlátozza, de ha az akku ezzel nem rendelkezik, vagy a töltő meghibásodik hasonló veszély léphet fel! Azaz szén-dioxid gáz fejlődik és a gázfejlődés addig növeli a belső nyomást, amíg a burkolat megreped.
• Külső sérülés esetén kifolyik az elektrolit, akkor meggyulladhat, illetve éghető gázokat fejleszt.
• A hajó berendezéseinek tüze átterjed az akkumulátorra.

Mindegyik esetben, az akkumulátortérben, a búvónyíláson keresztül kell beavatkozni. Célszerű az akkumulátort befogadó fenéktér kialakítását felderíteni, mivel ezek többször bordázottak, így a hűtésnél a bordázat segítheti az oltóvíz mennyiségének korlátozását. 

Az akkumulátorok vagy a hajófenék teljes területét vagy csak egy részét töltik ki. Ezt fontos, de nem könnyű felderíteni mivel sokszor csak korlátozottan látható a búvónyílásból a belső tér.

Javasolt oltóvízellátás

• Nyílt vízen az oltáshoz használt hajóra helyezett kismotorfecskendővel, vízszivattyúval, vagy úszószivattyúval
• Partközelben, kikötőben gépjárműfecskendővel vagy vízszivattyúval.

Javasolt megoldás

• Nyílt vízen vagy kikötőben egyaránt fontos a hajó eltávolítása, elvontatása a szomszédos hajóktól és más gyúlékony szerkezetektől, anyagoktól, lehetőleg sekély vízbe.

Tűzoltási lehetőségek

1. Elsődleges teendők

• A hajón lévő személyek felderítése és kimenekítése
• Az esetleges gázpalackok, valamint üzemanyag tartályok felderítése és eltávolítása.
• A Li-ion akkuk bomlástermékei mérgezőek, ezért légzőkészülék használata kötelező.

2. Milyen oltási mód lehet hatásos?

• Az oxigén elvonáson alapuló lezárás (Korlátozottan hatékony, mert a lítium-ion akkumulátorok égésének sajátossága, hogy az anód és katód bomlása során oxigén szabadul fel.)
• A hőmérséklet csökkentésén alapuló hűtés (közvetlenül az akkumulátorba, vagy az akku cellákra irányítva)
• Az éghető anyag eltávolítása (ez csak a mozdítható tárgyakkal, bútorzattal lehetséges)

3. Kikötőben, az akkuk töltése közben

• Ilyenkor az elsődleges a terület áramtalanítása, amitől külön is írunk.

4. Zárt hajótérben

• Hőkamera, távhőmérő vagy hőfényképezőgép használata a felderítéshez.
• A hajótérben lévő akkumulátor füstölése, vagy égése esetén a tűzoltás, különösen oltólándzsával hatékony lehet, azonban az oltás a beavatkozókra nézve többnyire veszélyes, mert a búvónyílásokon keresztül a menekülés feltételei nem biztosítottak.
• Ez az oltási mód a kezdeti fázisban akkor alkalmazható, ha 2 fő elfér a hajótérben és a búvónyílás mérete a teljes védőfelszereléssel történő beavatkozáshoz megfelelő és közvetlenül a fedélzetről nyílik. Ekkor a beavatkozókat teljes védőfelszereléssel és kötélbiztosítással lehet leengedni a tűzoltásvezető mérlegelése alapján.
• Ha speciális oltólándzsa nem áll rendelkezésre, vagy az alkalmazása veszélyes lenne a beavatkozókra nézve, akkor a beavatkozás három részre osztható:
  • tűzoltás,
    • egy sugárcső készenlétbe állítva a tűznek a hajótestre vagy a berendezési tárgyakra történő továbbterjedésének megakadályozására;
    • egy sugárcső az akku vízzel történő oltására, a sugarat felülről az égő cellákra irányítva és egy-egy cella feltöltését követően tovább haladva;

• hűtés
  • az akkumulátortest vízzel történő hűtése, a merevítő falak és bordázat kihasználásával, így csökkenthető a felhasznált oltóanyag mennyisége.
  • a hűtés eredményének hőkamerával, hőfényképpel történő ellenőrzése.
• akkumulátor eltávolítása
  • a hajó kivontatása a partra, kikötőbe és ott a károsult akkumulátor kiemelése a hajótérből. Ezt hajózási szakemberek végezhetik tűzoltói felügyelettel és közreműködéssel.
  • A sugárvezető és a beavatkozók részére biztonságos oltási pozíciót és gyors visszavonulási lehetőséget kell figyelembe venni.
  • A fedélzetről történő oltásnál, hűtésnél a búvónyíláson keresztül lehet célzottan beavatkozni.

5. A nyílt hajófelületen

• A hajó megközelítésével a fedélzeten látható felületen égő tűz gyors oltása. Ehhez gyorsjáratú hajó alkalmazása, illetve a Balatonon a Vizimentők hajójának riasztásával, amelyet úszószivattyúval láttak el.
• A könnyen éghető anyagok, mozdítható, kárpitozott bútorok gyors eltávolítása.
• A hajótérben keletkezett tűz esetén közvetlenül a fedélzetről történő beavatkozással.
• A tűznek az akkumulátorra való továbbterjedésének megakadályozása fontos szempont, ezért a támadó sugarakat is ennek alárendelve kell bevetni és lehetőség szerint az akku védelmére egy védősugarat is célszerű alkalmazni.  

A fotózási lehetőséget a WIA Elektromos Yahtok gyártója biztosította.

A poszt a Rescue Security & Safety VII projekt részeként jelent meg.