Maga a jármű égése nem különbözik a hagyományos járművekétől, mivel hasonló anyagokból épül fel. A különbség, hogy amit eddig robbanómotor hajtott meg, azt több kisebb villanymotor működteti. Mégis a lítium-ion akkumulátorok jelenléte miatt az oltástaktika lényegesen különbözhet. Arra kell számítani, hogy a lítiumion-akkumulátor égése során nagy mennyiségű mérgező gáz szabadul fel. Az ezzel kapcsolatos gyakorlati kísérleteknél szén-dioxidot és szén-monoxidot mértek. Ezért a legnagyobb körültekintést igényli, amikor az utasok beszorultak a járműbe. A felderítésnek a beszorulás módjának megállapítása mellett az akkumulátor érintettségét

• ég,
• füstöl, vagy
• az égés kiterjedhet rá, meg kell vizsgálni.

A mentéssel egyidejűleg feladat a jármű áramtalanítása, a vezetékekben itt 300-500V feszültség lehet.

Az esetek jó részében az ütközés hatására az elektronika automatikusan kikapcsolja, vagyis áramtalanítja a járművet, amiről meg kell győződni. Ha mégis szükséges az áramtalanítás, az áramtalanító retesszel, a főbiztosíték, vagy szükség esetén főkábel kijelölt helyen történő elvágásával végezhető el. 

A hibrid autóknál az orrészben a hagyományos motor mellett vannak az elektromos berendezések és az akkumulátor rendszerint a csomagtartóban kap helyet. Az elektromos járműveknél a nagy méretű akkumulátor a jármű alvázban található.

A nagyfeszültségű kábelek narancssárga, a középfeszültségűek kék színnel jelöltek.

Példa: veszélyes helyek hibrid gépjárművek esetén

Tűzoltás és oltóanyag

A lítiumion-akkumulátorok égésének sajátossága, hogy az anód és katód bomlása során oxigén szabadul fel, így az égéshez a környezeti levegőből nincs szükség oxigénre. Ebből következően az egyetlen oltási lehetőség az akkumulátor hőmérsékletét lehűteni. A Tűzoltás-taktikai Szabályzat szerint: “a magasfeszültségű akkumulátort tűz esetén vízzel kell elárasztani.”

A kérdés, hogy mennyi oltóvízre van szükség a hatékony oltáshoz. Egy kaliforniai cég kísérletekkel kereste erre a választ. Összesen hat tesztet végeztek el: három esetben a modellautóban olyan helyre tették az akkumulátorokat, mint ahogyan a legtipikusabb hibrideknél van, három esetben pedig a tipikus elektromos autós helyre.

A vizsgálat során mérték:

• az oltás során elhasznált víz mennyiségét,
• az oltáshoz szükséges időt, és
• az égéstermékeket.

A tapasztalatok:

Az oltáshoz jóval több vizet kellett elhasználni, mert az akku olyan helyen helyezkedik el, ahol nem lehet közvetlenül oltani.
A hibrideknél 1000, 1676, 4000 literrel több víz kellett, mint egy hagyományos autó esetén. Az elektromos járműnél 4822, 9990 és 4410 literrel több víz kellett, mint egy hagyományos autó esetén. A sikeres oltáshoz jóval több idő is szükséges az elárasztás miatt, mert az akkut nem lehet közvetlenül oltani.

A hibrideknél 15, 46, 56 perccel, az elektromos autónál 49, 60, 36 perccel később következett be az oltás, mint egy hagyományos autós tűznél.

Vagyis a hibrid járműveknél az oltáshoz átlagosan 2240 liter vízre és 39 percre volt szükség, az elektromos gépjárműveknél 6400 liter víz és 50 perc volt az átlag. Az oltást nehezíti, hogy mintegy 400 kg tömegű felhevült anyagot kell lehűteni, miközben közvetlenül vízsugárral nem érhető el az égő rész.  Ez főleg az elektromos autóknál probléma, a legtöbb esetben ugyanis az akksi teljesen hozzáférhetetlen helyen van (a Teslánál pl. a padlólemezbe építve).

Végeztek egy külön tesztet, ahol egy elektromos autós akkumulátort gyújtottak meg, és oltás nélkül hagyták leégni. Egy óra negyven percig tartott, míg az utolsó láng is kialudt. Külön érdekesség, hogy elég nagy az esélye az oltás utáni újragyulladásnak. Ez gyakran több órával a tűz eloltása után következett be, egy esetben 22 órával utána. Az újragyulladást tipikus jelenségek kísérik, mint: pattogó vagy suhogó hang, gázok távozása az akksiból, elektromos szikrák és ívek megjelenése.

Gyakorlati tanácsok 

A tesztet végző tűzoltók vezetője kiemelte, hogy a beavatkozók testi épségére (elektromossági szempontból) nem jelentett veszélyt a tűz, mivel az akkumulátorok nincsenek földelve, a tűzoltó nem kap áramütést a vízsugár miatt.

Manapság egyre szélesebb körben elérhetők azok a specializált eszközök, amelyeket kifejezetten lítiumion-akkukat érintő tüzekhez ajánlanak – ezek közül egy a Tűzoltó Szakmai Napon is bemutatkozó e-oltólándzsa. Erről, és más, az elektromos és hibrid gépjárművek tüzének „megfékezésében” segítő eszközökről itt írtunk bővebben.

Amennyiben az oltáshoz nem hozzáférhető ilyen eszköz, a nagy vízmennyiség, a hosszabb égési idő és a takart felületek miatt teljesen más stratégiát követel meg. Ebben az esetben a következő tanácsok adhatók:

• A nagy vízigény miatt azonnal tűzcsapról tápláljanak, vagy rendeljenek ki még egy tűzoltó gépjárművet.
• A hosszabb oltási idő miatt szükség lehet plusz légzőpalackokra.
• Oltás közben mindig kerüljük az akkumulátorral történő közvetlen érintkezést.
• Sikeresebb az oltás, ha a sugárcsövet nem fel-alá mozgatva oltjuk/hűtjük az akkumulátort, hanem az egyes égő cellákra koncentrálunk addig, amíg azok ki nem alszanak, és utána megyünk a következőre.
• Az utángyulladás megakadályozása érdekében jóval a lángok kialvása után is hűteni kell az akkumulátort.
• Az elektromos autóknál az akkumulátor általában nehezen elérhető helyen van, pl. a padlólemez alatt. Ilyen esetben meg kell keresni a gyári szellőzőnyílásokat, amelyeken keresztül közvetlenül az égő cellákra lehet juttatnia az oltóvizet.
• A hibrideknél általában a kocsi hátuljában van az akkumulátor, így a csomagtér ajtón keresztül közvetlenebb hozzáférés lehetséges.
• Az akkumulátorhoz való jobb hozzáférés érdekében tilos réseket vágni a járművön.
• Biztonsági okokból az ilyen autóktól minden gyúlékony anyagnak legalább 15 méter távolságot javasolnak, még az oltás után is.

A poszt a Rescue Security & Safety VII projekt részeként jelent meg.