A résztvevők

• Robert Schmiedli – CH (Svájci Tűzoltószövetség igazgatója)
• Christian Brunner – F (Francia Önkéntes Tűzoltóság tagja)
• Christophe Marchal – F (Francia Tűzoltószövetség tagja)
• Hartmut Ziebs – D (Német Szövetségi Tűzoltószövetség elnöke)
• Ülo Pärtel – EST (Észt Önkéntes Tűzoltó Tagozat vezetője)
• Petri Jaatinen – FIN (CTIF Finn Nemzeti Bizottsági tag) 
• Florian Gruger – FIN (CTIF Finn Nemzeti Bizottsági tag)
• Petrick Junker – L (Luxemburgi Tűzoltószövetség alelnöke)
• Marc Mammer – L (Luxemburgi Tűzoltószövetség tagja)
• Hubert Vetter – A (Voralbergi Tűzoltószövetség elnöke)
• Zvonko Glazar – SLO (Szlovén Önkéntes Tűzoltószövetség alelnök)
• Mario Starcevic – HR ( Horvát Tűzoltószövetség tagja)
• Zejlko Popovic -  HR (Horvát Önkéntes Tűzoltószövetség elnöke)
• Teresa Tszbierek – PL (Lengyel Önkéntes Tűzoltószövetség Ifjúsági Tagozat elnöke)
• Varga Ferenc – H (CTIF Magyar Nemzeti Bizottság tagja)
• Kelemen Zsolt – H (Magyar Tűzoltószövetség alelnöke)
• Kovács Tibor - H

A tapasztalatok

A kontinensen zajló, vagy a kontinensre kiható fegyveres konfliktusok következtében menekülésre kényszerült tömegekkel kapcsolatban szinte minden országnak bőven voltak tapasztalatai – erről számoltak be részletesebben. Ausztriában például tavaly év végén fokozatosan nőtt a terhelés: októberben 4100, novemberben 7600, míg decemberben 12 ezer menekültkérelmet regisztráltak. Franciaország (hazánhoz hasonlóan) tranzitországnak minősül; a kormány jelenleg is folyamatosan küzd a Calais-nál uralkodó áldatlan állapotokkal. Luxemburg és Lengyelország sem célország; előbbi esetében rendkívül kis létszámú menedékkérőről beszélhetünk, utóbbiban főleg az ukrán háború elől menekülőket kell segíteni. Szlovéniában az önkéntesek tavaly 22 ezer önkéntes óraszámot teljesítettek, többek között a menekültek ellátásában (sátrak felverése, szállítás, vízeállátás stb.).

Horvátország sajnálatos módon már korábban is szerzett tapasztalatokat ezen a téren, hiszen az 1991-95 között zajló délszláv háború miatt 95 ezer menekült érkezett ide (ebből azonban ötezren adtak be kérelmet). Hasonló helyzetben van Svájc is, hiszen ide ebben az időszakban 80 ezer menekült érkezett; ennél is nagyobb kérelemáradatra számítanak azonban most, hiszen csak idén 27 ezren folyamodtak menekültstátuszhoz.

Speciális helyzetben van Észtország a korábbi tapasztalatokat illetően; ebbe az 1,3 milliós államba a Szovjetúnió felbomlását követően 500 ezer (!) orosz menekült érkezett. Óriási problémát jelent az orosz "kisebbség" integrálása is (a beszámolók alapján az észt nyelvet sem hajlandók elsajátítani). Finnországban az önkéntesek nem kötelesek a menekültek ellátásában segíteni, tekintettel a kis létszámukra és a területi lefedettség hiányára.  

Ahogyan a híradásokból mindenki értesülhetett, Németország kénytelen a legnagyobb terhelést elviselni: eddig több mint egymillió menekült érkezett az országba. Az önkéntes tűzoltóságok sátorépítésben és szállításban nyújtanak segítséget, azonban ez településenként dől el, nem központilag irányított feladatok.

Magyarországon a határzárnak köszönhetően jelentősen csökkent a migránsok száma, így az előadás elsősorban az önkéntes tűzoltóságok fejlődését és helyzetét emelte ki.

CTIF Munkacsoport megállapítása

Minden tagország egyetértett abban, hogy az önkéntes és hivatásos tűzoltóságoknak nem lehet feladata a migránsok ellátása és elszállásolása.

Ezért egy állásfoglalás-tervezet kidolgozására kerül sor, amely a következőket tartalmazza:

• A tűzoltóságok alaptevékenysége nem sérülhet.
• Nemzetközi segítségnyújtás önkéntes alapon, más tagországoknak és az eredeti válságországban is.
• A menekültek beilleszkedésének elősegítése (integrációs és asszimilációs tevékenység).

Az állásfoglalás-tervezetet a CTIF ezévi következő küldött közgyűlésén szeretnék benyújtani és elfogadtatni.

A Munkacsoport 4. ülésének helyszíne 2017-ben, az ausztriai Villachban lesz.