A füstmérgezés fő fajtái

• akut szisztematikus mérgezés (általános mérgezés),
• a légutak közvetlen károsodása,
• a tüdőszövetek utólagos károsodása.

A szervezet általános károsodásához az oxigénhiány, a szén-monoxid és a cianidok vezetnek. Mindhárom alkotóelem – ezt nevezzük általános oxigénhiánynak – akadályozza az oxigénszállítást a vérben a szénmonoxid-mérgezés által. A sejtek oxigénhiánya pedig fatális következményekhez vezet.

A légutak közvetlen károsodását a forró levegő (150 °C) beszívása okozza, aminek következtében a nyálkahártya károsodik. A légutak nyálkahártyája a tüdő irritálása miatt károsodik. Ez nyálkahártya-ödéma kialakulásához, valamint a nyálkahártya megvastagodásához vezet. A vízben jól oldódó ingerlőszerek, mint a klór, az ammónia és az aldehidok a felső légutakat károsítják, a vízben kevésbé oldódó szerek, mint a foszgén, a nitrozgázok pedig a kis légutakat károsítják.

A tüdőszövetek utólagos károsodását a sok méreg együttes hatása jelenti. Végül a tüdőszövetek sejtjei olyan nagymértékben károsodnak, hogy a vér és a tüdő közötti levegőcsere nehézkessé válik. Ezáltal a szervezet oxigénellátása nem lesz kielégítő.

A füstmérgezés jelei

• torokkaparás,
• köhögési inger,
• ingerlő hatás a nyálkahártyában,
• fejfájás,
• émelygés,
• nyugtalanság,
• szédülés,
• szapora légzés,
• szapora pulzus,
• szívpanaszok,
• görcsök,
• a lézés és a keringés leállása.

Mivel a nitrózus gázok mérgezési tünetei akár 24 óra elteltével jelentkezhetnek, az első jelek érkezésekor azonnal orvost kell fordulni, súlyosabb esetben haladéktalanul orvost kell hívni.

Mit kell tenni füstmérgezés esetén?

Természetesen az érintett személyeket a füstös környezetből azonnal ki kell hozni. Minden személyt, akin a füstmérgezés jelei láthatóak, orvosi segítségben kell részesíteni.
Az orvos kiérkezéséig a következő teendőket kell elvégezni.

• Az érintettet a veszélyzónán kívül lefektetni vagy leültetni, ami ún. légzéskönnyítő ülésmódot jelöl!
• A szoros ruházatot meg kell lazítani.
• A mentőket riasztani és tájékoztatni kell.
• Ha van légzés, stabil oldalfekvést kell alkalmazni.

Stabil oldalfekvés lépései

1. Térdeljünk a hanyatt fekvő sérült egyik oldalára, ellenőrizzük a légzését, illetve, hogy van-e idegentest a szájban.
2. A hozzánk közelebb eső karját derékszögben hajlítsuk be – úgy, hogy a kéz az arc mellett, attól 20-30 cm-re legyen.
3. A másik oldalon - tőlünk távolabb - lévő kezének tenyerét helyezzük az arcához.
4. A távolabbi lábát térdnél emeljük meg, majd a sérült testét fordítsuk magunk felé.
5. Az áll megemelésével szegjük hátra a fejét, hogy szabadok legyenek a légutak.
6. Végül felső lábának behajlításával stabilizáljuk a testhelyzetet.

Hasznos tudnivalók önkéntes tűzoltók számára – tudáscsomag

A bejegyzés az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Balaton Fejlesztési Tanács támogatásával elkészült, önkéntes tűzoltóknak összeállított tudáscsomag része. A tudáscsomag ide kattintva tölthető le.