Hasznos tudnivalók: Szabadtéri füst – nagy tüzek hatásai a lakosságra
2020. október 26. 14:15 |
A nagy kiterjedésű szabadtéri tüzeknél komoly egészségügyi kockázatokkal kell számolni. Melyek ezek, kik a legveszélyeztetettebbek? |
Kik a legveszélyeztetettebbek?
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a természetben előforduló tüzek (erdőtűz, tőzegtűz, bozóttűz, sztyeppetűz) füstje kisebb töménységben is árt az érzékeny szervezetűeknek: a gyerekeknek, serdülőknek, terhes anyáknak, időseknek, krónikus légúti betegségben és szívbetegségben szenvedőknek, ezért ők ne tartózkodjanak a szabadban. Milyen ártalomnak van kitéve a lakosság? Amikor biomassza (vegetáció, növényzet, növény: fa, nád, tőzeg, fű, avar) ég, az égési folyamat nem tökéletes, szennyező anyagok kerülnek a levegőbe. Ezek főként szilárd részecskék és aeroszolok (cseppfolyós részecskék), továbbá gázok: szén-monoxid, szén-dioxid, nitrogén-oxidok, kén-dioxid és szerves vegyületek, amelyek között rákkeltők is vannak. A biomassza elégetéséből származó légszennyező anyagok fokozottan veszélyesek, mert legnagyobbrészt finom és ultrafinom részecskékből állnak, amelyek a tüdőbe jutva irritációt és gyulladást okoznak. A hatásuk a szemirritációtól és a légzőszervek irritációjától a komoly rendellenességekig: az asztmáig, bronhitiszig terjed. A levegőben lebegő részecskék nagyobb koncentrációban krónikus köhögést, váladékképződést, nehézlégzést okozhatnak. Egy rövid időtartamú belélegzés is okozhat egészségkárosodást, de a napokig elhúzódó még veszélyesebb, mert egy idő után kimerül a szervezet védekezőképessége. Ezért ilyen beavatkozásoknál tisztában kell lennünk a finom porszennyezés egészségkárosító hatásaival, és a szennyező hatást minimalizálni kell
Hasznos tudnivalók önkéntes tűzoltók számára – tudáscsomagA bejegyzés az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Balaton Fejlesztési Tanács támogatásával elkészült, önkéntes tűzoltóknak összeállított tudáscsomag része. A tudáscsomag ide kattintva tölthető le.
|