A „legnagyobb magyar”, Széchenyi István fia, gróf Széchenyi Ödön szorgalmazta a magyarországi tűzvédelem megszervezését. A szövetség kialakulásában pedig kiemelkedő szerepe volt Rösch Frigyesnek, a soproni önkéntesek parancsnokának. A Magyar Országos Tűzoltó Szövetség végül 1870-ben alakult meg, és 1945-ös megszűnéséig megkerülhetetlen intézményként alakította hazánk tűzvédelmét. 

Az 1990-ben újjáalakult Magyar Tűzoltó Szövetség (az MOTSZ jogutódja) első éveit jellemző bizonytalanság, majd a későbbi differenciálódás (több szövetség is alakult) a korábban erős érdekérvényesítő képesség gyengülését jelentette. A szövetség egykori szerepének és egységességének visszaállítására vonatkozó erőfeszítések 2013-ra beértek. 2013. szeptember 11-én, Balatonföldváron a Magyar Tűzoltó Szövetség (MTSZ), az Önkormányzati Tűzoltók Országos Szövetsége (ÖTOSZ), és a Létesítményi Tűzoltók Országos Szövetsége (LTSZ) képviselői szándéknyilatkozatban fogalmazták meg az új, egységes, országos tűzoltó szövetség megalakítását.

Ennek eredményeként 2014-ben megszületett az MTSZ mint egységes szervezet alapszabálya, amely a célokban és a szervezeti feltételekben is jelentős változást hozott. 

Fő célként az egységes, országos szakmai érdekképviselet, valamint a tűzvédelem fejlődésének elősegítését határozták meg. Ez utóbbi részeként, a hivatásos erők munkájába bekapcsolódva, a vonulási idők lerövidítésével mintegy 2600 településen közel 4 millió lakos védelmének javítását és az ország legnagyobb létesítményeinek védelmét jelölték meg. 

A szervezet legnagyobb változása a tagozatok (önkéntes, önkormányzati, létesítményi) létrehozása, amelyek a küldöttgyűlésben azonos számú küldöttel vesznek részt a döntéshozatalban. Szabályozta a tagozatok és a héttagú elnökség feladatait, szakmai és eseti bizottságokat hozott létre. A következő nagy lépés a működés szervezeti, személyi és elhelyezési körülményeinek biztosítása révén az új MTSZ tevékenységének elindítása volt. Időközben az önkéntes mentőszervezetek csatlakozásával, a közös Tűzoltó- és Polgárőr Egyesületek létrejöttének és a határon túli egyesületek támogatásával, valamint a tűzoltó egyesületek számának növekedésével ezek az erőfeszítések meghozták gyümölcsüket.

Feladatunknak tekintjük 

• a mentő tűzvédelem hazai fejlesztését, 
• a megelőző tűzvédelem terjesztését, a felvilágosítást, 
• a közösségépítést, a hagyományőrzést és az utánpótlás-nevelést, 
• a szakmai és tudományos munka koordinálását, 
• a hazai szakmai és társadalmi szervezetekkel történő kapcsolattartást, valamint 
• a nemzetközi kapcsolatok minél szélesebb körű fejlesztését.

A fejlesztés fő iránya

A hivatásos tűzoltóságokkal kötött együttműködési megállapodások számának növelésével újabb egyesületek bevonása a mentő tűzvédelmi tevékenységbe, 

• az önállóan beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesületek számának növelése,
• önkénteseink aktív részvételének erősítése a területi mentőszervezetekben,
• az önkormányzati tűzoltóságok járműállományának fejlesztése,
• az önkéntes tűzoltóságok szállító járművekkel történő megerősítése, beavatkozó járművük technikai feltételeinek és pályázati rendszerének kidolgozásában való közreműködés,
• a képzés fejlesztése, a távoktatás, a modern oktatási technológiák bevezetése,  
• a létesítményi tűzoltóságok működési feltételeinek jogi eszközökkel történő javítása, a területvédelembe történő bevonásuk elősegítése,
• a létesítményi területen végzett szakmai, tudományos munka eredményeinek kiterjesztése, 
• az ifjúság tűzvédelmi nevelésének és az önkéntesség iránti elkötelezettségének erősítése.

Bejegyzésünk egy sorozat része, amellyel csütörtökönként jelentkezünk, s amelynek témája az elmúlt tíz évben történt események, eredmények felsorolása. 

Előzmény: Tízéves visszatekintő: a kapcsolatok újjászervezése

A „Tízéves visszatekintő” című kiadvány „hagyományos” formátumban ide kattintva tölthető le: [pdf]